Csapata legjobbjaként duplázva vezette győzelemre csapatát a Palotást megtréfáló Érsekvadkert rutinos játékosa.
Az elmúlt félévek során már megszokhatták olvasóink, hogy szerkesztőségünk minden, a Megyei I. osztályban lejátszott fordulót követően megválasztja az adott hétvége legfigyelemreméltóbb teljesítményét jegyző futballistáját.
A 2022/2023-as szezon harmincadik köre után az Érsekvadkert ezúttal támadóként számításba vett játékosára, Gréczi Péterre voksoltunk, aki csapata legjobbjaként duplával vezette győzelemre a Palotás ellen öt kettőre nyerni tudó alakulatát. Most pedig jöjjön a remek produkciót bemutató rutinos labdarúgóval készült interjúnk!
– Milyen gondolatokkal készültek a mérkőzésre a nem túl fényes időszakuk után?
– Először is, üdvözlöm a Nógrádifutball olvasóit – vágott bele Gréczi Péter. Egy borzasztó szérián vagyunk túl. Ennek a nem túl fényes időszaknak az utolsó szakaszát, mindenféleképp szépen akartuk lezárni, illetve fennállt annak az esélye, hogy a tabella legalján találhatjuk magunkat. Hétfőnkét a Rétség-Bánk öregfiúk csapatában játszok, és vannak ott csapattársaim, akik még Berkenyén aktív játékosok. Tőlük volt olyan háttérinformáció, hogy lehet, ki se tudnak állni Bátonyterenyén a hétvégén, de ha ki is állnak, akkor nagyon szerény kerettel vágnak neki a mérkőzésnek. Ezzel az információval mi borítékoltuk a Bátonyterenye sikerét, ami azt jelentette, ha most kikapunk, akkor abszolút sereghajtóként zárjuk ezt a szezont, amelyre utoljára huszonöt éve volt precedens Érsekvadkerten. Akkor én még általános iskolás voltam, de tisztán emlékszem rá. Ha a legkellemetlenebb élményemet kellene felidéznem az érsekvadkerti futballal kapcsolatban, talán ez lenne az, amelyet nem akartunk, hogy most megismétlődjön. Nehéz összecsapásra számítottunk, hiszen a Palotás a tabella felsőházában foglal helyet.
– Aztán egy remek győzelem lett a vége. Hogyan tekint vissza a meccsre?
– A mérkőzés teljesen úgy kezdődött, ahogy az mostanában megszokott tőlünk, buta hibákból korán gólt kaptunk. Kivételesen most gyorsan felálltunk és egyenlítettünk, de sajnos ezzel nem volt vége, mert öt perccel később újra visszavette a Palotás a vezetést. Az első félidő vége felé sikerült újra egyenlíteni, onnantól kezdve mi domináltunk, ráadásul úgy mehettünk szünetre, hogy mi voltunk előnyben. A második félidőben igyekeztünk megtartani az egygólos vezetést, az ellenfélnek nem feküdt, hogy hátrányba kerültek, így jobban megnyíltak, ezért tovább sikerült növelni az előnyünket kétszer is, így alakult ki az öt kettes végeredmény. A csapat mindent megtett a meglepetés érdekében.
– Minek lehetett köszönhető a meglepetésszerű siker?
– Volt tartása a csapatnak, ezért kétszer is fel tudtunk állni vert helyzetből. A harmincadik perctől megszűntek azok a hibáink, amelyek az egész tavaszunkat jellemezték. A támadójátékunk sokat javult, jók voltak a mélységi passzok, illetve a széleken vezetett támadásainkból jók voltak a bepasszok. A góljaink ilyen akciókból születtek. Ami a csapat védekezést illeti, hosszában és szélességében is jól szűkítettük össze a területet, nem hagyva rést az ellenfélnek. Nagyon jól segítettük ki egymást, mind a védekezésben, mind támadásban és a párharcok többségét is megnyertük. Akaratban sem volt hiány, úgy érzem, ezen a mérkőzésen mindenki megtett mindent azért, hogy győztesen hagyjuk el a pályát.
– Ön remek teljesítménnyel és két góllal vette ki a részét csapata diadalából. Mi a véleménye saját játékáról?
– Igyekeztem az edzői utasításokat betartani, ami az volt, hogy elől tartsam meg a labdákat és passzoljam biztos helyre. Valójában a jóistennek köszönhető, hogy egyáltalán pályára tudtam lépni, ugyanis április 6-án volt egy vakbél műtétem, ami elvileg nem nagy dolog, azonban az operáció során nem ment minden simán. Ezután én elkönyveltem, hogy a futball számomra véget ért a tavaszi idényben. Hála istennek, gyorsan gyógyultam és két hete felhítam az orvosomat, megkérdeztem, hogy mikor játszatok. Azt mondta, ha bírok, akkor nyugodtan mehetek. Már az előző fordulóban is pályára léptem, terveim szerint húsz percre álltam volna be, de a kényszer nagy úr, mivel létszámhiánnyal küszködtünk, kezdenem kellett és végig játszottam a mérkőzést. Tavasszal a védelem tengelyében kaptam helyet, mivel ezen a poszton is hiányban szenvedtünk. Megbeszéltem Nyikos Józseffel, hogy most hat hét kihagyás után, olyan erőállapotban lehetek, hogy nem tudok majd lépést tartani a gyors csatárokkal, így előre kerültem, mondván, annyit futok majd, amennyit birok, illetve a csatárposzt sem szokatlan számomra, mert az öregfiúk derbiken általában ott játszok. Talán az a kilencven perc, majd hétközben az öregfiúk mérkőzés hozott fel fizikálisan annyira, hogy a Palotás ellen kétszer is eredményes tudtam lenni. Hozzá kell tenni, hogy a csapattársaktól is jó labdákat kaptam, nélkülük nem ment volna.
– Aztán kedden jött egy újabb remek eredmény, bajnokok lettek a Rétság-Bánk öregfiúk együttesével.
– Egy fantasztikus brigád jött össze, az eredmény ezt hűen tükrözi. Mind minőségileg, mind emberileg nagyszerű egyéniségekből áll a csapat. Ezt a Verőce elleni mérkőzés után nagyon jól lenyilatkozta Pénzes Pista bácsi, minden szavát csak alátámasztani tudom. Keresztes Lacival és Gyenes Kornéllal – akik csapattársaim mindkét csapatban – a hétvégi kudarcok után feltöltődni jártunk hétfőnkét Rétságra. Jó volt találkozni a megye egyes vetélytársakkal, akikkel itt csapattársként közös célokért harcoltunk. Hétvégén mi vagyunk az öregek, az öregfiúkban, viszont mi vagyunk a fiatal generáció. Nagyon rászolgáltunk erre a bajnoki címre, kisebb odafigyeléssel ezt már tavaly begyűjthettük volna, de ami késik nem múlik. Az egész évadban magabiztosan haladtunk a célunk felé, igaz a bajnokság vége felé volt egy kis botlás, de szerencsére a Verőce is hibázott, így az utolsó fordulóra maradt a sorsdöntő találkozó, amit bezsebeltünk. Olyan volt, mintha egyenes kiesésekben a legvégén egy döntőt játszottunk volna, azzal a kivétellel, hogy döntetlen esetén a Verőce a bajnok.
– Mit hozhat a jövő az érsekvadkerti labdarúgás számára?
– Az biztos, hogy gyökeres változások lesznek. Most kár lenne részletekbe belebonyolódni, mert nagyon sok a kérdőjel. Azt azért érdemes megemlíteni, hogy újra otthon tudjuk játszani a hazai mérkőzéseinket. Mindenesetre köszönöm minden egyes csapattársamnak, hogy kitartóan végigjátszottuk ezt a nehézségekkel teletűzdelt szezont. Hát, nem volt egyszerű. Amiben biztos vagyok, ennél már csak jobb lehet.
