A keleti megye hármas mezőny élén telelő Mátraterenye II-Somos edzője, Miklós Martin szerint jótt tett csapatának a szezon közben eszközölt környezetváltozás.
A Mátraterenye II-Somos együttese vonulhatott listavezetőként a téli szünetre a keleti megye hármas mezőnyben. kérdeztük. Az ősszel kilenc győzelem mellé három vereséget elkönyvelő, jelenleg hárompontos előnyt birtokló társulat eddigi szereplése kapcsán a csapat edzőjét, Miklós Martint kérdeztük.
– Hogy tudná összefoglalni az őszi idényt?
– Összességében egy jó felszezont produkáltunk – mondta Miklós Martin. Egy-két meccs kivételével elégedett voltam a csapat játékával és hozzáállásával is. Idegenbeli szereplésünk nem volt az igazi, ezen mindenképpen szeretnénk javítani tavasszal. Viszont az összes hazai meccset sikerült megnyernünk, ami a csapatot dicséri és ezt szeretnénk megtartani a bajnokság végéig.
– Milyen volt ebben a friss edzői szerepkörben segíteni a gárdát
– Nekem ez volt az első felszezonom edzőként, és ráadásul egyből egy felnőtt csapatot kell irányitanom. Megmondom őszintén, kicsit tartottam attól, hogy fognak elfogadni a játékosok, és hogy fognak hozzam viszonyulni, de én úgy érzem, sikerült megtalálni a közös hangot, ami meg is mutatkozott az edzéslátogatottságon és meccsekhez való hozzáállason, úgyhogy köszönöm a csapatnak. Remélem, ez a továbbiakban is így fog működni!
– Messze önök rúgták a legtöbb gólt. Minek lehet köszönhető ez a mutató?
– Veszélyes és gyors támadóink vannak a visszajátszókon kívül is, de emellett mindig próbálunk támadófocit játszani, és minél több gólt szerezni, ami szerencsére sokszor össze is jött, csak ugye ez néha a védekezés rovására is ment, amin majd mindenképp javítanunk kell a továbbiakban.
– Szezon közben „otthont” is váltottak. Mit gondol az újdonsült somosi bázisról?
– Szerintem jót tett a csapatnak a környezetváltás, ugyanis egy jobb minőségű pályán játszhatjuk minden hazai meccsünket, ami nekünk a hasznunkra is vált, ezért is sikerült minden hazai mérkőzést megnyernünk, amihez véleményem szerint ez a tényező is hozzájárult.
– Nem mehetünk el szó nélkül, az időközönként fel-felbukkanó, visszajátszók miatti megjegyzések mellett. Mi az általános véleményük ezekről a hangokról?
– Igen, sok csapattól megkaptuk, hogy visszajátszanak hozzánk a megye egyből, tisztelet a kivételnek! De próbáltunk nem foglalkozni ezzel. Nálunk úgy működik ez, aki kevesebb lehetőséget kap a megye egyben, az eljön a megye hármas csapathoz, hogy meglegyen az adott hétre a meccsterhelése. Viszont ez fordítva is működik, aki jól teljesít a megye háromban, az kisegíti a megye egyes csapatot. Az én véleményem szerint, ez egy szabály, amivel mi élünk, szerintem sok csapat így cselekedne, ha tehetné. Ezen kívül úgy gondolom, sok olyan ellenfél van, ahol megye egyes szintű emberek játszanak, akik megfordultak magasabb osztályú csapatokban, de róluk nem nagyon szokott szó esni, csak általában rólunk.
– Vajon mely ellenfelek lehetnek a legkomolyabb riválisok a bajnokság zárásáig?
– Sok jó csapat van szerintem, amit a tabella is mutat. Semmi sincs még eldőlve, nagyon szoros a mezőny. Legfőbb riválisnak az Ecseg, a Vizslás, illetve a Nógrádsipek csapatát tartom.
– Mit vár a tavaszi folytatástól?
– Tavasszal még jobb teljesítményre lesz szükségünk, hogy ott tudjunk végezni a tabella elején, de bízom a csapatban, hogy a fiúk meg tudják oldani ezt a feladatot. Természetes, akkor lennék teljesen elégedett, ha megnyernénk a bajnokságot, de amennyiben a dobogó valamelyik fokán végzünk, már akkor sem leszek szomorú.
