2024.11.24.

,,Célunk, hogy megőrizzük a veretlenséget”

A vármegyei U19-es mezőny keleti-csoportját vezető Karancslapujtő edzője, Szőrös Krisztián határozott elképzelésekkel várja a bajnoki folytatást.

Jelenleg a Karancslapujtő csapata vezeti régiónk U19-es mezőnyének keleti-csoportbeli küzdelmeit. Az ősszel nyolc győzelmet és egy döntetlent elérő fiatalok eddigi szereplése kapcsán a gárda edzőjét, Szőrös Krisztiánt kérdeztük.

– Hogyan gondol vissza az elmúlt időszakra?

– Ugye én az előző két évben a karancsberényi ifivel foglalkoztam, ahol mindkét szezonban sikerült megnyernünk a keleti-csoportot – vágott bele Szőrös Krisztián. Amikor ide jöttem Karancslapujtőre, az ötödik-hatodik hely környékén volt a csapat. A csatlakozásom félévében fel tudtunk jönni az abszolút harmadik helyre. Most veretlenül, hét ponttal vezetjük a mezőnyt az őszi szezon után. A célunk mindenféleképpen az, hogy megnyerjük ezt a csoportot és megőrizzük jelenlegi helyezésünket a tabellán. Egy nagyon jó gárdánk van ezen a szinten. Szerintem tele vagyunk ebben a korosztályban nagyon jónak mondható játékosokkal. Ráadásul kezdünk egy igazi csapattá is válni.

– Ez valóban érződik az eddigi eredményeken is, hiszen jelenleg egyértelmű favoritok a csoport első helyére.

– Nekem az a hitvallásom, hogy a gyerekekkel meg kell szerettetni a labdarúgást és barátságot kell kovácsolni csapat szinten, ebben az esetben lehetnek eredményesek. Ez a mostani garnitúra kapcsán megvan, mert ők már nagyon rég együtt vannak. Valami kis plusz hiányzott, ami a jövetelemmel bekövetkezett. Számomra igazán fantasztikus dolog, hogy itt tudunk tartani az U19-cel.

– Mennyi esélyt lát rá, hogy veretlenül fejezik be az alapszakaszt?

– Az utolsó mérkőzésen ikszeltünk a Bátonyterenyével. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy számtalan ziccert és egy tizenegyest is kihagytunk. Mivel fiatalokról van szó, a hiba lehetősége hatványozottan ott van bennük. Sok összetevője van a szereplésnek. Hogy kel fel reggel. Mi van otthon vagy a suliban… Ebbe nem nagyon lehet belelátni. Nem szeretnék nagyképű lenni, de a keleti-csoport bajnoki címét szerintem már senki nem tudja tőlünk elvenni… Nem titkoljuk, célunk, hogy megőrizzük a veretlenséget az alapszakasz végéig. Hogy van-e erre reális esélyünk? Kilencven százalékban azt tudom mondani, hogy igen! A maradék tíz százalék viszont még ott lóg a levegőben, és lehet, néha erősebb… Azt viszont el kell mondanom, január 5-étől tizennyolc fővel készülünk a folytatásra. Jókor jött egy pofon az SBTC-nél, mert egy-két srác már nagyon elhitte. Kikaptunk sok góllal. Látták a fiúk, hogy még van hova fejlődni.

– Aztán, adott esetben jönne az abszolút döntő a nyugati első helyezett ellen.

– Ha tényleg úgy alakul, hogy meglesz a keleti aranyérem, valóban következik a rájátszás. Azzal a párharccal kapcsolatban már most vannak fenntartásaim. Az a véleményem, hogy az előző évi Dalnoki Akadémia-Karancsberény döntő morálja hagyott némi kívánnivalót maga után. Ez egy kényes kérdés. Az biztos, hogy mi mindent meg fogunk tenni, hogy az abszolút elsőséget is bezsebeljük!

– Lát olyan tehetséget, aki legalább egy vármegyei élcsapatban fontos szerepet tölthet majd be a későbbiekben?

– Mindenféleképpen! Ha egy magasabb szinten lévő edző kezelésbe venné őket és egy ilyen szakemberrel tudnának együtt dolgozni, szerintem hárman-négyen is vihetnék valamire.

– Több évtizede jelen van régiónk labdarúgásában. Mi a véleménye a bajnokságról?

– Ez egy olyan lápos talaj, aminek nehéz megfogni a lényegét. Az az igazság, a foci elment egy igen rossz irányba. Mint felnőtt vagy ifi szinten és a támogatásokkal kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy ebben a mostani futballban nagyon nagy mértékben belejött az anyagiasság. Vármegyénk sok egyesülete csak azon van, hogy a gyerekekre irányuló TAO-s támogatást minél jobban szeretné kihasználni. A fiatalok fejlesztése pedig igazából másodlagos dolog. Ezt pont azért mondom, mert vannak olyan községek, ahol nagyon nehéz összeszedni akár tizenegy gyereket is. Olyan település is akad, amely kéthetente tud kiállni, akkor is hiányosan. Mi nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, mert mind az U19, az U16 és a kisebb korosztályok is megvannak létszámban, sőt még többen is vagyunk! Ez a központi iskolának is köszönhető, illetve azoknak az embereknek, akik az utánpótlással foglalkoznak. Ez a bajnokság nem adja azt vissza, amikor még mi voltunk ifisták és volt tizennyolc csapat. Sajnos most ilyen időszakot élünk. Reménykedjünk abban, hogy ez javulni fog.