A vármegyei harmadosztály nyugati-csoportját vezető Patakot irányító Bella Sándor szerint az összeszokottságnak és a rutinnak is sokat köszönhet együttese.
A Patak az első helyen állva vonulhatott téli szünetre a vármegyei harmadik vonal nyugati-csoportjának őszi szakaszát követően. A már lezajló küzdelmekben tíz győzelem mellett két vereséget könyvelhetett el az éllovas. A gárda eddigi szereplése kapcsán Bella Sándor edzőt kérdeztük.
– Milyen gondolatokkal vágtak neki az idei kiírásnak?
– A csapat minimális átalakuláson ment végbe a nyáron és huszonhatos kerettel várhattuk a rajtot – mondta Bella Sándor. A csapat jelentős része már évek óta együtt van, és az érkezők is hamar beilleszkedtek, így az idei célunk is az volt, hogy harcban legyünk a bajnoki címért. Ez azért is fontos számunkra, mert idén nyolcvanéves az egyesület, és jó lenne valamilyen éremmel megünnepelni ezt a szép évfordulót.
– Hogyan tudná feleleveníteni az első félévet?
– Egy játékosom a nyárig eltiltását tölti, ketten súlyos sérülésből lábadoznak, akik hamarosan visszatérhetnek közénk. Rajtuk kívül hétről hétre elég jó létszámban tudtunk megjelenni a mérkőzéseken, három alkalommal még ki is kellett hagynom játékosokat, mert annyian voltunk. Ilyenre nemigen volt még példa korábban, de ez kellemes gond a számomra. Két vereségünk van, mindkettőt megérdemeltük! Ezeken a meccseken egyáltalán nem nyújtottuk azt, amit illett volna ilyen rangadókon. Riválisoktól kaptunk ki, fontos pontokat hullajtottunk el, mert minden más előbbre került, mint a csapat érdeke. Ezt a két meccset leszámítva, elégedett vagyok a fiúk teljesítményével, a mi szintünkhöz képest úgy gondolom, hogy elfogadható futballt játszunk, csapatrészeink külön-külön is erősnek mondhatók. Hiányérzetem a fegyelem terén van, mert megint elszaladt az a bizonyos ló, soknak tartom a beszedett sárga lapokat is!
– Minek lehet köszönhető a jelenlegi pozíció?
– Az összeszokottság és a rutin sokat számít! De tudjuk jól, sok munka is kell ebbe hétről hétre, hogy eredményes legyél. Szerencsére elszántak vagyunk, talán még én is tudom kicsit motiválni a srácokat, akikkel nagyon jó együtt dolgozni. Mivel nekünk nincsenek edzéseink, így a mérkőzéseken kell beleadnunk apait-anyait, hogy a céljainkat elérhessük. De legyünk őszinték, egy jó adag szerencse sem ártott! A korábbi évekkel ellentétben idén eddig elkerülte a sérülés a csapatot, volt már ebben részünk bőven!
– Kiemelendő a kapott gól mutató. Ennek mi lehet a kulcsa?
– Tíz gólt kaptunk, ami önmagában elfogadható, de voltak olyan gólok, amiket nagyobb odafigyeléssel, fegyelemmel bizony elkerülhettünk volna. Régóta dolgozunk azon, hogy ne legyen minden kapura lövésből gól, a játékunk része ez. Jó kapusaink vannak és megbízható védőink, akikből akár válogathatok is. A csapatrészeink jól működnek, segítik egymást, és ezért is lehet ez a mutató a kapott és rúgott góloknál.
– Sokat látott sportemberként, mi a véleménye a mostani bajnokságról?
– Sajnos évről évre kevesebb a csapat, mindig van, aki bedobja a törölközőt. Nagyon nehéz így bármilyen bajnoki rendszert kiírni. A mostani rendszer számomra elfogadhatóbb, mint az egy évvel ezelőtti. A rájátszásos verzió a vármegyei háromban kissé érdekes a számomra, mert a bajnoki címért izgalmas meccsek lehetnek, de félő, hogy a kilencedik-tizenegyedik helyekért nem lesz már elég motiváció a csapatokban. Az élen jó csapatok vannak, a Szügy, a Rétság és a Dejtár egyértelműen esélyesek a végső sikerre, jó vezetőjük, szakembereik vannak, és lehet, hogy megmosolyognak, de a négy közé esélyesnek tartom az utóbbi időben sokat fejlődő Keszeg, vagy a nyáron alaposan átalakuló, mostanra már valamelyest stabilizálódó Érsekvadkert csapatát! Egybe biztos vagyok, nem lesz izgalommentes a tavasz.
– Hogy telt a téli szünet?
– Nálunk első a család, így a játékosaink családi körben töltötték a hosszú pihenőt. Néhányuk egy-egy teremfocit ugyan bevállaltak, de más nem igazán volt. Terveztem három felkészülési mérkőzést, de olyan sűrű lesz a programunk, hogy csak egyet tudunk lejátszani belőle. Február közepétől indulunk be.
– Mennyire lenne csalódott, ha ezúttal nem jönne össze az arany?
– Annyi biztos, hogy a rájátszásban egyik csapatnak sem lesz könnyű dolga a bajnoki címért vívott harcban. Mint mondtam, jó csapatok vannak, az egymás ellen vívott csatáknál sok minden közrejátszhat, a pontoknak óriási értéke lesz! Egy biztos, ha becsületesen végigjátsszuk a bajnokságot, és végezzünk bárhol, azt fogadjuk el és fejet hajtunk a győztes előtt. Ha viszont nekünk sikerülne az élen végezni, akkor méltón ünnepelhetnénk meg egyesületünk születésnapját és én nagyon büszke lennék a csapat minden tagjára!
