Az Építők sem tudta megállítani a százszázalékos házigazdákat.
Szombaton az Építőket fogadta az Érsekvadkert a vármegyei első osztály nyolcadik körében. Kis híján fél órán át ki tudták húzni kapott gól nélkül a vendégek, aztán Lukáts előnyhöz segítette a fölényben futballozó házigazdákat. Még a szünet előtt Márkus révén tovább nőtt a különbség. A második felvonásban is a hazaiak irányítottak, nem igazán volt kérdés, hogy mi lesz a meccs vége. Az utolsó negyedórára kanyarodva is betaláltak a ‘vadkertiek, a csereként beszálló Kiss Gábor alakította ki az övéi három nullás sikerét jelentő végeredményt. Nyolc kört követően is hibátlan mérleggel rendelkezik Nyikos József brigádja.
Vármegyei I. osztály, 8. forduló:
Érsekvadkert SE-Építők KC 3-0 (2-0)
Érsekvadkert, 100 néző. Vezette: Kis Zs. (Pál A., Kis G. Zs.)
Érsekvadkert SE: Nádasdi (Bernhardt, 85.) – Juhász, Girán, Vasilijevic, Márkus – Balga, Sztraka (Kiss G., 70.), Tóth Sz. – Lukáts (Mezey, 82.), Hamar (Győri, 70.), Kispéter (Bóka, 82.). Vezetőedző: Nyikos József.
Építők KC: Kaszás – Csatlós D., Ökrös, Gál (Menczel, 58.), Tőzsér – Gyetvai, Jakab (Palotai D., 82.), Budveszel Benjámin (Német, 46.), Domán – Budveszel Benett, Baranyi (Szabó J., 58.). Vezetőedző: Csatlós Tamás.
Sárga lap: Sztraka, ill. Budveszel Benjámin, Jakab, Ökrös
Piros lap: Budveszel Benett (61., Építők KC)
Gól: Lukáts (29.), Márkus (42.), Kiss G. (77.)
Jók: Lukáts, Sztraka, Márkus, Tóth Sz., ill. Kaszás, Ökrös, Csatlós D., Gyetvai
Nyikos József: Egy nagyon stabil, jó csapattal találkoztunk. Pont erre számítottam, mint amit láttam. Annak ellenére, hogy a kapunk nem nagyon forgott veszélyben, mindig benne volt a mérkőzésben az, hogy esetleg olyan támadást tudnak vezetni. Kicsit tompábban játszottunk annál, mint ahogy szoktunk. A passzgyorsaságok nem voltak olyanok. Végül is az eredmény reális. Talán a hétvégén fel tudunk pörögni. Voltak most hiányzóink is, de ezt azért ezen a meccsen annyira nem éreztük. Lassabban fociztunk, de azért eredményesen.
Csatlós Tamás: – Nagyon nehéz héten vagyunk túl, vagy inkább azt mondom, heteken. Nagyon jól indult a bajnokság elején ez az egész történet. Azt gondolom, hogy nincs rossz csapatunk, de a mai napon az ellenfél teljesen megérdemelten nyert. Jobban fociztak, jobb csapat, mint a miénk, jó játékosaik vannak. Nagyon nehezen viselem már a dolgokat, megmondom őszintén. Olyan lélektani mínusszal jövünk el a meccsre, legalábbis én, egész héten olyan problémákkal küzdünk, amikkel szerintem megye kettőben és megye háromban nem. Nem akarok mellébeszélni. Az van az egyesületnél, amit én megoldok. Tehát nagyon őszinte vagyok, most már nagyon frusztrál ez. Teljesen felemészt az egész egyesületnek a dolga. Itt igazából nem csak edző az ember, hanem intéző, pályamunkás, és még sorolhatnám… Intéznem kell, hogy itt legyünk a mérkőzésen. Míg az ellenfélnél jelen vannak vezetők, szurkolók, és lehet látni, hogy csapatként funkcionálnak, addig mi eljövünk ide magunknak. Délelőtt pakoltuk a szerelést, aztán megírtam a jegyzőkönyvet. Nagyon nehéz. Nem tudom, meddig fogom ezt csinálni, mert én edző szeretek lenni, edzést tartani. Aztán most már sajnos majdnem ott tartunk, azt lehet a legnehezebben csinálni, mert annyi feladat van a hét minden napján, különböző dolgokkal, hogy mire az edzés tartásához kellene jutni, addigra teljesen ideges, feszült vagyok. Ezt így nem lehet csinálni, és sokáig nem is szeretném ebben a formában. Ezen vagy tudunk változtatni, vagy ennek így szerintem nincsen értelme. Mindenki azt gondolja, az Építők egy jó csapat. Igen, én is, de sokan nem látnak mögé, ebben mi munka van. Még egyszer mondom, sokszor nem tudok azzal foglalkozni, amivel kellene, ahogy a játékosok sem. Akkor szerintem nagyon nagy a baj, amikor egy edző egy hazai meccs előtt egy órakor kezdi el vágni a füvet tologatós fűnyíróval, amivel aztán tizenegy kilométert gyalogol… Azt gondolom, át kell gondolni, van-e ennek így értelme. Ha szeretnék, hogy legyen, akkor tegyenek érte, de nagyon sokáig ez így nem működik. Valahogy felkészülünk a következő hétvégére, nagyon szeretnénk nyerni. Nagyon nehéz meccseken vagyunk túl, amikből nem valami jól jöttünk ki. Én az az edző vagyok, aki nem szokta feladni, de nagyon a végét járom, megmondom őszintén. Jó lenne egy olyan egyesületnél dolgozni, ahol rendben van minden, adottak a feltételek, az edzőnek pedig az edzésekkel és a csapatával kell foglalkoznia. Remélem, hogy lesz majd ilyen is!
A bajnokság aktuális állása:
