A Bánk-Dalnoki Akadémia Dunaújváros elleni NB III-as bajnokiján mesternégyest elérő rutinos támadója, Kiss Károly élvezi, hogy a pályán lehet.
Mint ismert, múlt vasárnap négy hármas győzelmet aratott a Dunaújváros otthonában a harmadik vonal Közép-csoportjában szereplő Bánk-Dalnoki Akadémia. A harminckettedik fordulóban lejátszott mérkőzés főszereplője a harmincnyolc esztendősen mesternégyest elérő Kiss Károly volt. A rutinos csatárt meg is szólaltattuk remek produkciója kapcsán.
– Hogyan gondol vissza a mérkőzésre?
– A tavaszi szezonban már nem először, remekül kezdtük a találkozót, hamar vezetést szereztünk, de ezúttal sikerült növelnünk is az előnyünket, elég gyorsan – mondta Kiss Károly. Itt azt éreztem a mérkőzés a kezünkben van, nem csak a kétgólos előny, hanem a meccs képe alapján is. A félidőre növeltük a különbséget és a második játékrészben is mi domináltunk, sok helyzetet dolgoztunk ki, két kapufát is rúgtunk, de nem tudtuk végleg lezárni a mérkőzést és az ellenfél visszajött a meccsbe. Viszont most nem engedtük ki a kezünkből a győzelmet, ami érzésem szerint teljesen megérdemelt volt. Ha jobban koncentrálunk a kapuk előtt, akár nagyobb arányú is lehetett volna a különbség, de a mi helyzetünkben most a legfontosabb a három pont volt.
– Kijött a lépés, a négy szerzett gól önmagáért beszél.
– Már az egy héttel korábbi, MTK II elleni meccsen is sikerült betalálnom, illetve egy gólpasszt adnom, de mellette volt két helyzetem, amiből ha egyet értékesítek, akkor valószínűleg ponttal vagy pontokkal távozunk. Lehet, ennek is köszönhető, hogy most így kijött a lépés és négy gólt szereztem, ugyanis nagyon szerettem volna kijavítani ezt a kis bakit. Úgy érzem, ezzel sikerült is, bár a négy gól mellett volt még két nagy helyzetem, amiből az egyik kapufa lett, de hátha a következő meccsen majd befelé pattan.
– Pályafutása egyik legjobb fellépését zárta?
– Szerencsére akad pár nagyon jó meccsem pályafutásom során, szerintem pár NB I-es és NB II-es mérkőzésem mellett ez benne van a legjobbak között, eredményesség szempontjából mindenképp.
– Harmincnyolc évesen is meggyőző teljesítménnyel rukkol elő a harmadosztályban. Minek köszönhető ez a forma?
– Először is, köszönöm ha így gondolja! Igazából nem nagyon gondolkoztam még ezen. Egyszerűen csak szeretek focizni, élvezem, hogy a pályán lehetek, és ha élvezettel csinálsz valamit, többnyire sikerek érnek.
– Mit vár csapatától a folytatásban?
– A csapattól csak annyit várok, hogy mindig a következő meccsre koncentráljunk, abból próbáljuk kihozni a maximumot, ne nézzük a tabellát, ki kivel mikor játszik. Nehéz lesz a bennmaradás, de az a minimum, hogy megteszünk minden tőlünk telhetőt!
