2024.06.24.

,,Jó úton járunk”

A Szendehely rutinos mestere, Kovács Imre szerint a történelmi ötödik hely után is egy igazi közösség építése a fő cél csapatánál.

Remek eredménnyel zárta a vármegyei első osztály 2022/2023-as kiírását a Szendehely FC. Az ötödik helyet szerezte meg a végelszámolásnál ezáltal így klubtörténelmi tettet is kivitelező alakulat. A csapat szereplése kapcsán Kovács Imre vezetőedzőt kérdeztük.

– Összességében hogyan elevenítené fel az idényt?

– Ha tömören kellene jellemeznem, akkor azt mondanám, hogy rapszodikusnak, de végeredményben sikeresnek ítélem az előző bajnoki szezont – kezdte Kovács Imre. Rapszodikus, mert különböző távolmaradások miatt szinte ugyan arra a tizenkettő-tizenhárom játékosra számíthattam a meccseken, így nagy frissítési lehetőségem nem volt, és a szerkezeti változtatásokon kívül sem tudtam érdemben „belenyúlni” a történésekbe. A hullámzó teljesítményünket az is jól támasztja alá, hogy az első hat helyezett csapattól (önmagunkat kivéve) nem sikerült pontot szereznünk, mind a negyvenegy egységünket a hetedik pozíciótól lefelé végzett egyesületek ellen szereztük, szóval az eredményeink mellett a tabella három részre szakadásának is jelentős szerepe volt az ötödik helyezésünk elérésében. Még egy statisztikai alátámasztás: hazai környezetben huszonhét, míg idegenben csupán tizennégy pontot szereztünk, de vármegyénk keleti feléről sajnos egy árva pontocskát sem sikerült elhoznunk. Lehet, hogy a hosszú utazások miatt nem sikerült megfelelően akklimatizálódnunk… A második, azaz a „sikeres” jelzőt nem kellene különösebben taglalnom annak, aki nagyjából tisztában van a Nógrád vármegyei focival, de azért megpróbálok pár tényszerű érdekességgel előrukkolni. A Szendehely FC 1950 óta íródó történetében az előző idény volt a hatodik, amelyet ebben a bajnoki osztályban töltött. A ’80-as évek elején kettő, míg 2019 után immár a negyedik megye (vármegye) egyes szezont tudhatjuk magunk mögött. A legelső, 1982-83-as bajnokság tizedik helyezését követően három tizenharmadik és egy tizenhatodik helyezést sikerült eleddig elérni az egyesületnek. Finoman fogalmazva sem számítottunk meghatározó csapatnak, de soha nem is az volt a cél, hanem a foci szeretete mellett, a jó és egységes közösség megteremtése, ahová mindenki szeret járni és jól is érzi magát. A közelmúlt ismeretében, a szezon előtt talán sokan meg is mosolyogtak, amikor a hatodik-nyolcadik hely elérését tűztem ki célként, de az eredmények nemhogy igazolták, hanem túl is szárnyalták céljaimat, és a tavalyi tizenharmadik helyezést követően nyolc pozíciót előrelépve, a bravúrosnak mondható ötödik helyet szerezte meg a csapatom. A közvetlen élmezőny mögött ugyan alaposan lemaradva, de a tabella első harmadában sikerült végeznünk, úgy, hogy jó pár pontot benne hagytunk néhány mérkőzésben, bár ha azok meg is lettek volna, akkor sem sikerült volna előrébb végezni. Összegezve: tavaly nyáron elkezdtünk egy építkezést, melynek stabil alapjainak lerakását az eredmények igazolják, jó úton járunk. Ezúton is nagy köszönet a feltételek és körülmények biztosításáért Márkus Zsoltnak, Barcza Frank Svennek, Varga Mihálynak, néhai Rottenbacher Györgynek, Bera Balázsnak, segítőinknek, a helyi önkormányzatnak és minden családtagnak!

– Megjegyzendő, hogy egy amolyan „külön bajnokság” élén is végeztek, mivel a nyugat-nógrádi együttesek közül a legjobb mutatókkal zártak.

– A „külön bajnokságról” annyit, hogy megyénk nyugati részén velünk együtt öt csapat szerepel az első osztályban. Egyszerűen összeadtam ezen csapatok egymás elleni eredményeit és nagy örömömre ezt a „versenyt” az idén magasan mi nyertük. A négy másik csapat ellen játszott nyolc összecsapásból hetet megnyertünk és mindössze egyet adtunk döntetlenre az utolsó fordulóban. A huszonhét rúgott gól mellett mindössze tízet kaptunk és huszonkettő pontot szereztünk a „szomszédvári csapatoktól”, tehát az összes szerzett pontunk több, mint felét. Hasonlóra sem volt még példa mifelénk, büszkék is vagyunk most erre nagyon!

– Arra sem sűrűn volt példa, hogy egy szendehelyi játékos benne legyen egy-egy szezon álomcsapatában. Németh Ádámmal ez most megtörtént. Mit jelent az ő játéka a gárdának?

– Gyorsan leszögezem: igazán megérdemelten került be ebbe a nívós csapatba! Végig számíthattam a játékára és az ő számai is önmagukért beszélnek. Inkább védekező, mint támadó középpályásként a tizenkettő bajnoki gólja mellett a kupában is kétszer betalált, valamint tíz gólpassz is fűződik a nevéhez. A jó bajnoki finisének köszönhetően holtversenyben lett házi gólkirály Szegvári Tibivel, aki inkább az ősszel jeleskedett. A télen visszatérő Németh Árpi azért majdnem megtréfálta mindkettőjüket, hisz kilenc bajnokin hét találatig jutott, szóval gólátlaga mindkettőjüknél jobb lett, de az egyharmadnyi mérkőzésen ennyire futotta. Az egyéni osztályzatok alapján egyébként – melyekkel fordulónként, a saját megítélésem szerint értékelem játékosaim teljesítményét – nem Ádám, hanem Pápai Dani érte el a legjobb átlagot, így „házon belül” ő lett az év játékosa. Az azonban mindenképp önmagáért beszél, hogy a Nógrádifutball csapataiba összesen tizenöt fordulóban, harminc szendehelyi játékos tudott bekerülni és mindkét Berkenye elleni derbi után is mi adhattuk a forduló játékosát Szegvári Tibi és Németh Árpi személyében. Szerencsére az idén már nem egy-két emberes csapat voltunk, minden játékosom érdemben igyekezett hozzátenni a magáét a sikerhez! Ehhez ezúton is gratulálok, egyben köszönöm nekik! Visszatérve egy mondatban még Ádira, akinek ötször sikerült bekerülnie a forduló válogatottjába. Ideigazolásukkor figyelmeztettek ikertestvérével, hogy „belőlük kettő van, nekik mindenből duplán jár”. Nos, örülök is neki, hogy ketten vannak, mert ha Dávid szorgalma és fegyelmezettsége Ádám képességeivel és tehetségével párosulna, tehát egy személy lenne, akkor az a játékos most nem nálunk, hanem minimum az NB-II-ben játszana!

– Hogy telik a nyár, milyen változások lesznek a keretben?

– Pihenünk, nyaralunk és kikapcsolódunk. Ilyenkor csak a vezetőség dolgozik a következő évad előkészítésén, szinte hetente értekezünk. Egy komolyabb építkezést megkezdő csapat életében, a legfontosabb feladat a keret, illetve az összeszokott mag egyben tartása. Mint ahogyan mások is, természetesen mi is szeretnénk nem csupán létszámban, de minőségében is erősíteni az állományunkat Eddig létszámgondjainkat az idősebb vagy ifjúsági játékosaink hadrendbe állításával orvosoltuk. Remélem, hogy hosszan tartó, súlyos betegségét követően Liszkai Geri is visszatér sorainkba. Most megpróbálunk egy olyan tizenhét-tizennyolc fős keretet összeállítani, akikre az egész évadban megbízhatóan és stabilan lehet számítani. Nem csupán a mérkőzés, hanem az edzéslátogatottság javításán is dolgozunk. Távozási szándékát eddig egy játékosunk jelezte lakóhelyváltás miatt. Jelenleg öt új játékossal vagyunk kapcsolatban, de az átigazolási szezonban majd sok minden realizálódik, nem kapkodunk, a jelenlegi közösségbe illő és való játékosokat keresünk a megfelelő posztokra.

– Hogyan alakul a felkészülés, mi lehet a következő évad célja?

– Július 18-tól, heti két edzéssel és egy edzőmérkőzéssel készülünk a következő évadra. Remélem, akkorra már az új érkezőkkel kiegészülve, a teljes kerettel tudunk nekivágni a rövid, de tartalmas felkészülésnek. Három, jó játékerőt képviselő budapesti csapat látogat most hozzánk, a télen pedig majd mi tudunk játszani náluk műfüves pályán. Gondolom, augusztus közepén már tétmérkőzések lesznek. Tavaly „megfeleztem” a mezőnyt és nagy bátran a hatodik-nyolcadik helyet céloztam meg. Most a létszámcsökkenés okán engedjék meg, hogy szintén ugyanezt tegyem és az ötödik-hetedik helyek valamelyikének elérését tűzzem ki célul önmagunk elé. Legbelül azért egy kicsit reménykedek, hogy csapatom most is pozitívan cáfol majd rá előzetes elképzeléseimre… Végezetül kellemes nyarat, jó egészséget és nívós szezont kívánok a Nógrád vármegyei egyesületeknek, a Nógrádifutball honlapnak, az MLSZ NMLI-nek valamint az összes foci- és sportszerető embernek, azaz magunknak!