Nem termett babér a Mátraterenyének az eső áztatta fináléban.
Szerdán került sor a 2022/2023-as Nógrád Megyei Kupa döntőjére. A Mátraterenye a Karancslapujtővel csapott össze Bátonyterenyén. Kiemelendő, hogy a nem túl kellemes időjárás ellenére, a helyszín mintegy háromszázan tekintették meg a meccset, míg élő közvetítésünkbe több, mint kétezren kukkantottak bele, akár csak egy rövid ideig. Mindig kiderül, bármennyire is hányatottsorsúnak mondott régiónk labdarúgása, vannak találkozók, amit igenis meg tudják mozgatni a fociszeretőket.
A ‘lapujtőiek kezdték jóval aktívabban a finálét, majd az első negyedórában be is tudtak köszönni. Katona egy erősen lesgyanús gólt szerzett. Maradt lendületben az előnyben lévő gárda, majd a játékrész hajrájában Romhányi duplázta meg övéi lépésfórját. Hamarosan Stark szépített, Szeles révén azonban gyorsan jött a válasz. A második etapban leginkább a szakadó esőé volt a főszerep, egyre inkább irreálisabbá vált a csörte. Pál Gergőnek hála gyors találattal indította az újabb felvonást a KSE, majd az utolsó húsz percben két csereként beszálló ember, Novák és Pingiczer is eredményes volt. Végül sima, hat egyes győzelmet tett zsebre Romhányi Tamás alakulata.
Nógrád Megyei Kupa, döntő:
Mátraterenye SE-Silver Tüzép-Karancslapujtő KSE 1-6 (1-3)
Bátonyterenye, 300 néző. Vezette: Kis Zs. (Csillik B. L., Homoki G.), tartalék játékvezető: Kalmár P.
Mátraterenye SE: Csák – Oláh T. (Babka, 56.), Lakatos, Földi, Kerényi – Miklós M. (Móricz, 81.), Percze (Ajtai, 56.) – Stark, Bata (Kotroczó, 71.), Domán (Znamecz, 84.) – Kovács E. Vezetőedző: Bujtár Tamás.
Silver Tüzép-Karancslapujtő KSE: Vida – Bonivárt, Sándor A., Sulcz, Tóth O. (Zsély D., 71.) – Híves, Romhányi (Kovács B., 71.) – Pál G., Banka D. (Novák, 61.), Szeles (Rátóti, 84.) – Katona (Pingiczer, 84.). Játékos-edző: Romhányi Tamás.
Sárga lap: Lakatos, ill. Híves, Szeles
Gól: Stark (39.), ill. Katona (14.), Romhányi (36.), Szeles (42.), Pál G. (52.), Novák (71.), Pingiczer (89.)
Jók: senki, ill. az egész csapat
Bujtár Tamás: – Először is, szeretnénk megköszönni a Bátonyterenyei TC-nek, hogy engedélyezték a döntő itt történő lejátszását! Nem mindennap adatik meg egy csapat életében, hogy kupadöntőt vívhasson. Négy év telt el azóta, hogy újra itt lehettünk. Érdekesség, hogy pont megint a Karancslapujtő ellen. Úgy gondolom, amit megbeszéltünk, sajnos nem tudtuk véghezvinni. Az ellenfél óriási nyomást helyezett ránk mindjárt az első percről kezdve, és amiből felkészültünk, megbeszéltünk, azt egyáltalán nem tudtuk teljesíteni. Én azt mondom, bár onnan nem igazán lehetett látni, az első gól körülbelül ötméteres lesről született. Emiatt mindjárt hátrányba kerültünk. Kettő nullnál sikerült egy gólt rúgnunk. Azt hittem, itt visszajövünk a mérkőzésbe, de utána megint kaptunk egyet. Ilyen arányban is teljesen megérdemelten nyerte meg a mérkőzést a Karancslapujtő. Jobb csapat. Jobb erőállapotban is voltak és fizikálisan is sokkal harcosabbak voltak a mai napon, mint mi. Sajnos nem tudtunk felnőni ehhez a feladathoz, hogy méltó ellenfelek legyünk. Nagyon sajnálom! Ez így sajnos nem lett egy szép búcsú. Gratulálok az ellenfélnek! Maradt hátra két bajnoki, amit szeretnénk sportszerűen lejátszani. Aztán majd meglátjuk, hogyan alakul a továbbiakban az egyesület sorsa, mi lesz jövőre. Köszönöm a srácoknak, hogy itt voltak ma, és hogy ilyen körülmények között is odarakták magukat!
Romhányi Tamás: – Nagy a boldogság most a csapatnál! Szeretném megköszönni a fiúknak, mert a meccs előtt azt kértem, tegyenek meg mindent a győzelemért, mert egy nagyon jó barátom, aki egy törzsszurkoló volt itt Karancslapujtőn és testvéremnek mondanám, öt éve hunyt el. Ő nagyon örült volna ennek! Én neki ajánlom föl ezt a serleget! Szerintem tökéletes meccset játszottak a srácok! Annak ellenére, hogy a pálya olyan volt, amilyen és ítéletidő volt. Csúsztak-másztak a játékosok. Azt gondolom, nagyobb arányban is nyerhettünk volna. Az ellenfél kicsit lefelé ágban van. Mi pedig nagyon jó formában voltunk. Szerintem teljesen megérdemelten nyertünk. Köszönöm Szabó Gábor kollégámnak, hogy az egész évben nagyon sokat segített, és sokban befolyásolta azt, hogy ilyen lett, amilyen. Szerintem a bajnokság vége felé már kidomborodott a közös munkánk, és lehetett látni a meccseken is, hogy az ellenfelek mind fizikálisan, mind technikailag le voltak maradva tőlünk. Kár, hogy az SBTC elleni mérkőzés a szezon közepén nem úgy sikerült, de isten így akarta. Nagyon bízom benne, hogy tudjuk tovább folytatni ezt a munkát az egész kerettel, de azért megye egyről beszélünk. Mindenkinek vannak megkeresései. Nem tudunk senkit ideláncolni, de én azért szeretném, ha még tovább működne együtt ez a csapat!
