Az éllovas Patakkal tudott döntetlent játszani Bartyik Róbert brigádja.
Szombaton egy előrehozott mérkőzéssel beindult a tavaszi szezon a vármegyei harmadosztály nyugati-csoportjában. A Kétbodony semleges környezetben, Érsekvadkerten fogadta az éllovas Patakot. A nyitónegyedóra után a házigazdák előnybe kerültek Kutnyik révén. Ezt követően egyre nagyobb nyomást gyakorolt ellenfelére a másik oldal, a szünet előtt pedig egy öngóllal sikerült is az egyenlítés.
A második felvonásban hiába játszott komoly fölényben a listavezető, a dominancia meddőnek bizonyult. A pályaválasztó gárda állta a sarat, így végül némi meglepetésre, egy egyes döntetlennel zárult a küzdelem. Megilleti a dicséret Bartyik Róbert csapatát.
Vármegyei III. osztály, Nyugati-csoport, 16. forduló:
Kétbodony SE-Patak FC 1-1 (1-1)
Érsekvadkert. Vezette: Szeles P. (Menczel J., Bárány M.)
Kétbodony SE: Ivanics – Hornyák Á., Marsicki (Nagy J., 82.), Ódor, Szorcsik, Kutnyik, Paróczi (Kiss T., 88.), Nagy B., Jávor, Tóth J., Jele. Edző: Bartyik Róbert.
Patak FC: Pincze G. – Tóth A., Pincze D., Csókási, Mócsány – Paulicsek, Váró – Horváth, Oravecz, Fábián – Bogdány. Edző: Bella Sándor.
Sárga lap: Nagy B., Jele, ill. Mócsány, Bogdány
Gól: Kutnyik (18.), ill. Marsicki (45.)
Jók: Marsicki, Nagy B., Hornyák Á., Kutnyik, ill. Mócsány, Váró, Horváth
Bartyik Róbert: – Először is, szeretném megköszönni az érsekvadkerti sportvezetésnek, hogy befogadtak minket erre a mérkőzésre, sajnos a mi pályánk elég ramaty állapotban van még. A játék képe alapján igazságos döntetlen született, mi kontrára próbáltunk játszani, zártan védekeztünk, sajnos a félidő utolsó pillanatában egy szerencsétlen öngóllal egyenlített a Patak. Az edzőmeccsekhez képest sajnos elég kevesen voltunk, és remélem, nem lesz nagyobb a sérültjeink száma… További sok sikert kívánok a patakiaknak, mi pedig megyünk tovább.
Bella Sándor: – Ilyenkor azzal kellene kezdenem, hogy a mérkőzés jól szolgálta a felkészülésünket, de amíg mások az edzőmeccseket játsszák, nekünk már bajnokit kellett. Sajnos túl sok hiányzónk volt, pont tizenegyen voltunk. Hátrányban kerültünk, a gólt meg tudtuk volna akadályozni egy kis odafigyeléssel, ettől függetlenül egy szépen összehozott találat volt a hazai csapat részéről. Jól játszottunk, de a támadásaink befejezésénél már a fejem fogtam, hogy miket tudunk kihagyni! Legalább négy góllal kellett volna fordulni! A félidő utolsó másodpercében egy szögletet követően öngóllal egyenlítettünk. A második játékrészben annyiban változott a kép, hogy kevesebb lett a helyzet, viszont nagyobb fölényre tettünk szert. A hajrában egy kapufáig jutottunk és ennyi. A labdabirtoklás nyolcvan-húsz százalék körül volt, és úgy játszottunk döntetlent, hogy a mi gólunkat is az ellenfél szerezte. Azt hiszem, ez mindent elmond a támadójátékunk hatékonyságáról. A Kétbodony becsülettel megküzdött azért, hogy ne maradjon pont nélkül, amire így rá is szolgált. A keményre fagyott talajon nagyobb volt a baleset- és a sérülésveszély, úgy értesültem, hogy a hazaiaknál ketten is megsérültek, így nekik mielőbbi gyógyulást kívánok! Ja, még valami! Ma megtanultunk Bartyik Robi kollégámmal valami újat a játékvezetéssel kapcsolatban, aki előbb és hangosabban ordít fel, az kap szabadrúgást! Gratulálok a Kétbodony csapatának és további sok sikert kívánok!
A bajnokság aktuális állása:
