A vármegyei másodosztályban bajnoki címet szerző Szügy vezetőedzője, Koplányi Örs szerint remek egyveleget alkot csapatánál a rutin és a fiatalság.
A Szügy SE végső elsőségével fejeződött be a vármegyei második vonal 2022/2023-as idénye. A huszonöt győzelem mellett mindössze két vereséget feljegyző gárda remek szereplése kapcsán a társaság vezetőedzőjét, Koplányi Örsöt kérdeztük.
– Hová tudná elhelyezni ezt az aranyérmet a korábbi bajnoki címek rangsorában?
– Ezt az elsőséget a második pozícióba raknám a többi között – vágott bele Koplányi Örs. Igaz, itt értük el a legtöbb gólt, és mi kaptuk a legkevesebbet, de a 2014/2015-es kiírásban begyűjtött bajnoki cím az első, mert akkor nagyon erős volt a nyugati-csoport.
– Véleménye szerint mennyit változott ez az osztály az elmúlt években?
– Nagyot gyengült… Ez a pontokban is megmutatkozik. Például, a 2014-es bajnokságot két vereséggel zártuk, mint most, ott viszont minimális előnnyel, négy ponttal előztünk, ezúttal tizennéggyel… Ez is mutatja a színvonalat, ahogy a mezőny létszáma is. Szerintem nem kellett volna megszüntetni a nyugati-csoportot és egybevonni a két régiót. Ez is hozzájárult a minőség visszaeséséhez. Senkit megbántva, de azt kell mondanom, hogy egy jó megye hármas bajnokság volt a mostani!
– Minek lehet köszönhető az, hogy ennyire kiemelkedett a többiek közül a gárda?
– Sikerült összekovácsolódnia a csapatnak, a fiatalokat beépíteni és egyesíteni a rutinnal. Korábban nagyon hiányzott belőlünk a fiatalság, most viszont megkaptuk ezt és a két ifjút összehoztuk az „öregekkel”. A védelemről elmond mindent, hogy mi kaptuk a legkevesebb gólt, és negyven pluszos a hátvédsorunk. Nagyon összhangba került a társaság.
– Ahogy említette, a keret java igen csak rutinos. Hogy tudják egymást tűzben tartani ezek a sokat megélt labdarúgók?
– Ők minden meccsre úgy készülnek, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki magukból, amennyire tudják. Ez pedig jó hatással van a fiatalokra is. Nem kell annál jobb motiváció, minthogy valaki korábbi NB II-es, NB III-as futballistákkal lehet egy csapatban, mint például az anno a Fradi ellen kupameccsen is szerelést húzó Jele Zoltán vagy Mohácsi László.
– Mit jelent a gárda számára a gólkirályi címig jutó Hugyecz Márton személye?
– Ő egy szerény játékos, aki a csapat érdekeit nézi. Nem nagyon hozza lázba ez a cím. Mindent megtesz a csapatért, hogy eredményesek legyünk. A kapusposzton kívül, mindenhol tud játszani. Akkor sem lett volna szomorú, ha véletlenül Budai Lajos lett volna a gólkirály, akinek innen is gratulálok a harmincnyolc találatához! Egy csapat vagyunk, az utolsó fordulóban pedig azt mondta a védelem, hogy megnyerik Marcinak ezt az egyéni címet.
– Mennyire élték meg szomorúan, hogy a pályahitelesítési kérelem elmulasztása miatt lecsúsztak a remélt feljutástól?
– Nagyon nagy csalódás volt! Erről mi tehetünk, de ha kicsit rugalmasabb a szövetség, akkor nem lehetett volna gond. Gondoltam én, mi… Az Érsekvadkert az előző szezonban a mi pályánkon játszott, nekik pedig talán megvolt az évre a hitelesítés, igaz, hogy ezt a kérelmet a következő idényre kellett beadni… Mi arra kaptuk fel a fejünket, hogy az Érsekvadkert úgy kapta meg erre az évadra az engedélyt, hogy még kapu sem volt nekik a pályán. Akkor, hogy történt a hitelesítés és minek kell olyan korán beadni?! Hogy kapta meg a kerítés nélküli tereskei pálya szezon közben a hitelesítést, hogy ott játszhasson a Bánk-Dalnoki?
– Kényszerűségből marad tehát a vármegyei másodosztály, ahol saját egyéni számításaink szerint, tizenöt résztvevő áll majd rajthoz.
– Most már még inkább azt mondja mindenki, jó lett volna beadni azt a hitelesítést és a megye egyben indulni… Most már ezt a feladatot kell megoldani. Hazai pályán nem is fogunk játszani a nyáron, hogy minél jobban hozzászokjunk a pályaviszonyokhoz. Sokat fogunk menni a keleti régióba. Nem tudnám most megmondani, hogy melyik ott a legjobb játéktér… Az viszont örömteli, hogy sok csapat lesz. Reméljük, ki is fognak állni és nem csak az elején. Ez is az egyik nagy szívfájdalmunk. Mi mindenhová elutazunk, valaki pedig arra nem képes, hogy hozzánk eljöjjön, ahol megtudná, milyen egy jó gyepen focizni. Ki lehetne találni erre valamilyen szabályt. Ne csak azt a három pontot vesszék el olyankor, ha nem jönnek, hanem bukjanak el még hármat! Vagy, ahogy régebeben csinálták, a két csapat következő találkozásánál automatikusan meg kell cserélni a pályaválasztói jogot.
– Mi a terv a következő szezonra vonatkozólag?
– Június közepe felé elkezdtük a felkészülést. Három-négy edzőmeccset tervezünk. Az állandóságra törekszünk. Eddig senki nem jelezte távozási szándékát. Az utolsó elnökségi ülésen az első ötbe kerülés hangzott el célként. Persze szeretnénk megvédeni a címünket, ami ha sikerül, nagyon boldogok leszünk.
