Nem volt esélye a Mátramindszentnek.
Szombaton a Mátramindszentet fogadta a Romhány a vármegyei másodosztály nyitókörében. Semmit sem bíztak a véletlenre a toronymagas favoritként pályára lépő hazaiak, Varga Gyula gyorsan beköszönt. Nem sokkal később tovább nőtt a különbség, majd az ezúttal kapusként bevetésre kerülő Bőgér vágott be egy büntetőt. A szünethez közeledve Fábri dupláig jutott. Éppen a pihenőt megelőzően is bevittek egy újabb döfést a házigazdák, aztán rögtön a fordulást követően is.
Nem sokkal később Lami mattolta az ellenfelet. A játékrész derekán és a hajrában még kétszer eredményes Mátyás könyvelhetett el egy mesterhármast. A lefújás előtt a megint gólt szerző Varga Gábor állította be a végkifejletet. Tíz nullra nyert Bencsik Emil legénysége. Külön említést érdemel, hogy a romhányiaknál csereként beállt a hatvanhét esztendős hálóőr, Kovács János.
Vármegyei II. osztály, 1. forduló:
Romhány KSE-Mátramindszenti SE 10-0 (5-0)
Vezette: Kőhegyi B. (Urbán V. P., Menczel J.)
Romhány KSE: Bőgér (Kovács J., 72.) – Rodák, Mátyás P., Novota, Fábri (Varga T., 74.), Varga Gy. (Szunter, 46.), Czafit, Lami, Varga G., Dóka (Bencsik, 46.), Brezovszki. Játékos-edző: Bencsik Emil.
Mátramindszenti SE: Dóra – Nagy Noel, Horváth, Zsákai, Budai (Szomora, 72.), Nagy Norbert, Kanalas, Kun, Oláh P., Losó, Dancsok (Berki, 79.). Játékos-edző: Berki Aladár.
Gól: Varga Gy. (3.), Fábri (5., 37.), Bőgér (19.), Mátyás P. (43., 61., 81.), Varga G. (46., 88.), Lami (50.)
Jók: az egész csapat, ill. senki
Bencsik Emil: – A mai napon sajnos hét hiányzónk volt, négyen még a betervezett nyaralásukat töltötték, a többiek Szabó Lénárd lakodalmában voltak, innen is sok boldogságot kívánok a ifjú párnak! Mindkét kapusunk hiányzott, Bőgér Dávid, sérült játékosunk vállalta a kapusposztot, de nem tudta végigjátszani és a hatvanhét éves Kovács János kisegített minket. Köszönöm szépen neki is a segítséget! A mérkőzést szezon eleji formában kezdtük, sok apró hibával, de remélem, ezt minél hamarabb kinövik a srácok. Az eredménnyel természetesen elégedett vagyok, mindkét csapat játékosainak külön-külön gratulálok, hogy ebben a hőségben végig bírták a kilencven percet. Az ellenfelünk egy sportszerű csapat volt, további sok sikert kívánok nekik!
Berki Aladár: – Nagyon nehezen indult az első bajnokink, öt kezdőjátékost kellett nélkülöznünk, még mérkőzés előtt kettő óra hosszával sem voltunk meg. Ezen felül elutaztunk a bajnokság egyik legerősebb csapatához, akikhez még csatlakoztak a játékvezetők is. Az első félidőben megadták az alaphangot, három lesgóllal és egy nevetséges tizenegyessel. Szeretném a sporiknak üzenni, ezt a csapatot nem kell segíteni, meg tudják maguktól is nyerni a mérkőzéseket. Remélem, csapatunkban mihamarabb helyreállnak a dolgok és teljes kerettel tudunk a többi mérkőzésen részt venni, mert így nagyon nehéz lesz! A Romhány csapatának további sok sikert kívánok!
Kun Norbert, vezető: – Úgy gondolom, ez a szezonnyitó mérkőzés nem sikerült! De ahhoz képest, hogy a meccs reggelén még hat játékosunk volt bevethető állapotban, legalább ki tudtunk állni. Próbáltuk elhalasztani a mérkőzést, mert egy jól sikerült bográcsozás után már péntek este többen jelezték, hogy hányás, hasmenés van. De persze ebbe a romhányi edző nem ment bele, amit meg is értek, a meccs reggelén mi sem tettünk volna máskép. Mondtuk, hat-hét emberrel nem megyünk el, mert annak rossz vége lesz, mivel ebből három ifijátékos van. Erre az edzőjük mondta, menjünk nyugodtan, ha kevesebben is vagyunk. Megvendégelnek és öt gólnál megálnak! Így sikerült széntabletta segítségével összejönnünk tizenhárman. Duzzadó erővel nekivágtunk a mérkőzésnek, ez lett belőle. Csak kérdem, ha hatan-heten megyünk, húszat rúgnak?! De lelke rajta, Bencsik Emil úrnak. Remélem, mosolyogva aludt éjszaka! De ebből is tanultunk, nem mindenki tartja be, amit mond! De ha nem megyünk el, három nullal megússzuk! Még egyszer szeretnénk megköszönni Bencsik úrnak, hogy a végén gúnyosan még szemünkbe is nevetett!
