A parádés évet záró, jelenleg a vármegyei másodosztály élén telelő Romhány játékos-edzője, Bencsik Emil tudta, hogy eredményes lesz csapatával.
November közepén véget értek a vármegyei másodosztály 2024/2025-ös kiírásának őszi küzdelmei. Tizenhárom forduló után a a parádés esztendőt elkönyvelő, az előző idényt egy osztállyal lejjebb bajnoki címmel záró, aztán a most futó szezon már lepergő részében tizenegy győzelmet és két vereséget elkönyvelő Romhány játékos-edzőjét, Bencsik Emilt kérdeztük.
– Anno gondolta volna, hogy ilyen eredményesen tud majd szerepelni a romhányi csapattal?
– Azzal kezdeném, hogy Bartyik Robi miatt kezdtem el az egészet, így utólag is köszönöm szépen neki – vágott bele Bencsik Emil. A vezetőségnek és nekem az volt a tervünk, hogy öt éven belül a vármegyei egybe juttassam fel a csapatot. Igen, tudtam, hogy eredményes leszek, de hogy ilyen gyorsan, természetesen nem gondoltam, hogy sikerül.
– Milyen ambíciókkal vágtak neki a mostani szezonnak?
– A célunk mindenképpen egy dobogós helyezés volt.
– Hogyan tudná összefoglalni a félévet?
– Az új igazolásokkal sokkal stabilabb lett a csapat, kezdenek összeszokni a játékosok. Természetesen megvannak a saját hibáink, kétszer kikaptunk, de muszáj tanulni ezekből, és dolgozni, hogy minél kevesebb legyen belőle. A féléves eredménnyel meg vagyok elégedve, a végén csak sikerült az első helyen végezni.
– Mi lehetett az eddigi remekelés kulcsa?
– A srácok kezdenek egymásért küzdeni a pályán, de kell még idő, hogy teljesen összhangban legyenek.
– Messze önök lőtték a legtöbb gólt. Minek lehet köszönhető ez a kiemelkedő mutató?
– A csapatnak van hét-nyolc olyan játékosa, akik bárkinek tudnak gólokat szerezni, de tizenkét játékosunk szerzett gólt. Sikerült kihozni belőlük, hogy igenis gólokat kell szerezniük, mert az az adrenalin, amit gól után átélnek, kell egy játékosnak, és a siker után sokkal több önbizalommal játszanak.
– Egyénileg kik tettek leginkább hozzá ehhez a szerepléshez?
– Van tizenkettő-tizenhárom fő, akik végig jöttek és fegyelmezetten futballoztak, utólag is köszönöm nekik, a többiek meg amikor munkából el tudtak jönni, ott voltak és segítettek a csapatnak. Kiemelni név szerint nem szeretnék senkit.
– Hogy telik majd a téli szünet?
– Pihenéssel, aztán februárban elkezdjük az alapozást.
– Ön szerint tavasszal mi dönthet majd az élboly tagjai között?
– Mindenkinek meglesznek a maga kis hibái, bukkanói, és fontos, hogy milyen erőnlétbe tudnak kerülni a csapatok kezdésre. Bármelyik gárda esélyes a végső győzelemre, nagyon izgalmas lesz a végjáték szerintem.
– Irány az újabb aranyérem?
– Igen, természetesen meg szeretnénk nyerni a bajnokságot. Az eddig elért eredmény nagyon kedvező számunkra, de ha csak a dobogón végzünk, annak is nagyon fogok örülni. Mindenkinek sok sikert kívánok, és minél több sportszerű mérkőzést!
