2025.03.26.

Nem hibázott a Silver Tüzép-Karancslapujtő

Nem tudott meglepetést szerezni a Szügy-Talent.

Szombaton a Szügy-Talentet fogadta a Silver Tüzép-Karancslapujtő a vármegyei első osztály tizenhatodik fordulójában. Semmit sem bíztak a véletlenre a meccset parádésan kezdő hazaiak, akik hat perc alatt kétszer is mattolták a másik oldalt. Nem rogytak azonban össze a látogatók és hamarosan Mócz révén szépítettek. Ezt követően csak a szünet előtt módosult újra az állás, Domán jutott tripláig. A második felvonás elején végleg eldőlt minden. Előbb Pál Gergő, majd Budveszel Benett rezgette meg a hálót. Volt még hátra fél óra, de már nem tudta növelni előnyét a címvédő, így öt egyes sikert könyvelt el Csatlós Tamás alakulata.

Vármegyei I. osztály, 16. forduló:

Silver Tüzép-Karancslapujtő-Szügy-Talent 2019 SE 5-1 (3-1)

Karancslapujtő, 100 néző. Vezette: Kiss D. (Varga P. B., Soós-Valenta B.)

Silver Tüzép-Karancslapujtő: Vida (Horváth, 66.) – Sándor (Ökrös, 66.), Gyetvai, Bonivárt, Pál, Orosházi (Budveszel Benjámin, 66.), Sulcz (Rozgonyi, 46.), Zsély, Csatlós D., Budveszel Benett (Laczkó, 66.), Domán. Vezetőedző: Csatlós Tamás.

Szügy-Talent 2019 SE: Tóth – Venczel, Varga M., Petrás, Kántor, Varga Á., Dávid (Koplányi, 46.), Mindszenty (Szabó, 46.), Hugyecz, Brezovszki (Balga, 46.), Mócz. Vezetőedző: Koleszár Krisztián.

Sárga lap: Orosházi, Sulcz, Budveszel Benett, ill. Venczel, Hugyecz, Mócz

Gól: Domán (3., 6., 39.), Pál (55.), Budveszel Benett (60.), ill. Mócz (10.)

Jók: Domán, Bonivárt, Budveszel, Pál, Gyetvai, ill. nem történt említés

Csatlós Tamás: – Gratulálok a csapatnak! Jó játékkal sikerült nyernünk! Egész héten jól edzettek a srácok, aminek meg is lett az eredménye! Köszönöm, hogy ezzel az eredménnyel és a mérkőzés utáni összetartással köszöntöttek föl a srácok és a vezetők! Nagyon jó, összetartó, motivált csapatunk van!

Koleszár Krisztián: – Szív vagy józan ész? Maradjunk annyiban, hogy ma erősen cenzúrázott leszek, a bölcsek a saját házuk táján söprögetnek. Így akkor józan ész. Az sehol sem jó ómen, ha az ötödik percben kettőgólos hátrányban vagy, nem még a bajnokaspiráns otthonában. Már pedig így volt. Oda a meccsterv. Oké, „akó szedelőzködjük össze magunkat”, s legalább emeljük fel az állunkat, maradjon már némi tartás bennünk, végül is már csak nyolcvanöt percet kell “kibírni”. Kibírni? Futballpályán? Oda nem kedvtelésből jár az ember, nem azért, mert szeret focizni? Amit szeretsz, azt ki kell bírni? Na, mindegy. Szal’, a nagy összeszedelőzködésben kisvártatva szépítettünk, s gondoltam, jöhet a futball. Nem jött. Gyorsan és teljesen letörték bennünk a futballt. A foci egy nagyon egyszerű, mégis nagyon összetett játék. Bele kell rúgni a labdába. Mi beletudunk. Akkor? Összetett! Mi azok még nem vagyunk. Az ellenfél az volt. Végrehajtotta, amit eltervezett! Kíméletlenül! És ebből így egy csúfos eredmény született a részünkről. Tulajdonképpen nem tudtunk mit kezdeni az összetettséggel, a körülményekkel. Mondom, bele tudunk rúgni a labdába, de ahhoz, hogy ez érvényesüljön is egy ilyen közegben, még nagyon sokat kell tapasztaljunk. Le kell tudni reagálni a kellemetlen impulzusokat, mivel gyorsan elvesznek a meccstől, s hibát hibára halmozol. Ez történt. Sokat hibáztunk, lassan és pontatlanul cselekedtünk, meggyűlt a bajunk a folyamatos presszióval, borzasztó kellemetlenül éreztük magunkat. Természetesen más célokért küzd a két csapat, valószínűleg más gondolatokkal is építkezik, s majd biztos elérünk mi is egy magasabb szintre, egyelőre most átgázoltak rajtunk. Azt még nagy betűkkel elmondom, hogy büszke vagyok rátok srácok, ebből így, ilyen önfegyelemmel kijönni, csak mert én ezt kérem, le a kalappal! Kijelentem, nekem nem sikerült volna, így köszönöm! Nem marad más, mint gratulálni a ‘Lapujtőnek az eredményhez, és további sikereket kívánni. Azért Geri barátomnak üzenem, hogy most láthatta, ő a hiányzó láncszem a mi gépezetünkből, ölelésem, barát!

 

A bajnokság aktuális állása: