Az immáron felnőtt szinten is külön vizeken evező BSE Palóc Farkasok UP SE szakmai vezetője, Magyar Gábor legfontosabb célja egy olyan közösség építése, ahol minden gyermek megtalálja a helyét.
Mint arról korábban már beszámoltunk, 2006 után elváltak a Balassagyarmati VSE és a BSE Palóc Farkasok UP SE útjai. A következő idényben már felnőtt szinten is külön fog csapatot indítani az utóbb említett klub. A nagy lépést megtevő egyesület szakmai vezetőjét, Magyar Gábort több téma kapcsán kérdeztük.
– Hogyan foglalná össze a BSE Palóc Farkasok UP SE elmúlt időszakát?
– Az elmúlt időszak a BSE Palóc Farkasok életében a tudatos építkezésről, a közösség erejéről és a gyerekekért végzett szívvel-lélekkel végzett munkáról szólt – kezdte Magyar Gábor. Nem versenyzünk senkivel – csak önmagunkkal: minden nap jobbá akarunk válni, mint tegnap voltunk. Utánpótlásunkban az U6-tól az U19-ig foglalkozunk a gyerekekkel. Kialakult egy olyan edzői közösség, amely nemcsak szakmailag képzett, hanem képes együtt gondolkodni, fejlődni, egymást inspirálni. Ez az alapja annak, hogy a nálunk focizó gyerekek valóban szeressenek edzésre járni, élményként éljék meg a sportot, miközben minőségi képzést is kapnak. Nagy lépés volt számunkra, hogy immár felnőttcsapatot is indítunk. Erre nemcsak sportszakmai okokból volt szükség, hanem azért is, hogy a nálunk nevelkedő U16–U19-es játékosok ne kallódjanak el, amikor elérkeznek a felnőtt futball kapujához. Hisszük, hogy egy nevelőklubnak akkor van valódi értelme, ha a gyerekekkel hosszú távon gondolkodik. A körzetközponti szerepünknek köszönhetően tizenöt grassroots egyesület számára biztosítjuk a Bozsik-tornákat – itt nemcsak lebonyolítunk, hanem valódi szakmai, közösségi kapcsolatot is építünk a térség klubjaival. A rendszer, amit az MLSZ kialakított (grassroots club – körzetközpont – tehetségközpont – akadémia), nálunk valóban működik: az elmúlt három évben tíz játékost adtunk akadémiáknak, és tízet tehetségközpontoknak. A nemzetközi szerepléseink pedig nemcsak szakmai tapasztalatot adnak, hanem olyan élményt is, amit egy gyerek soha nem felejt el. És persze van, amit még most is nehéz kimondani: a BSE Palóc Farkasok U12-es csapata idén megnyerte a Barca Akadémia által szervezett Kocsis Kupa Nógrád vármegyei selejtezőjét, majd az országos döntőt is – ezzel kivívták a jogot, hogy ősszel egy komoly nemzetközi tornán szerepeljenek. Ez a siker nemcsak a gyerekeké, hanem minden edzőnké, szülőké, segítőké, aki a háttérből dolgozik nap mint nap. Ha össze kellene foglalnom egy mondatban, azt mondanám: a Palóc Farkasok nemcsak focit ad a gyerekeknek, hanem egy második otthont, ahol fejlődhetnek, biztonságban érezhetik magukat, és megtanulják, hogyan kell közösségben, célokért élni.
– Az elmondottak alapján, akadtak pozitív történetek, amelyek közül talán nem is tudna egyet-kettőt külön is rangsorolni…
– Számomra a legpozitívabb dolog az elmúlt időszakban az volt, hogy mind szakmailag, mind emberileg egyre erősebb lett a klubunk. Egyre több olyan pillanatot élhettünk át, amiért érdemes ezt a munkát csinálni. Például a tíz játékos tovább lépése tehetségközpontba és tíz játékos akadémiába jutása. Ott van például az U12-es csapatunk fantasztikus menetelése a Barca Akadémia által szervezett Kocsis Kupán. Ez nem csak egy eredmény: ez annak a bizonyítéka, hogy egy kis közösségből is lehet nagy dolgokat elérni, ha szeretettel, hittel és szakmaisággal dolgozunk. A nemzetközi tornáink is felejthetetlenek voltak – Ausztria után idén Horvátországban jártak a csapataink. Ezek nemcsak sportélmények voltak, hanem életre szóló tapasztalatok. Volt olyan gyermek, aki először látta a tengert vagy utazott külföldre – és a szemük csillogása mindent elmondott. Nagy lépés volt a felnőttcsapat elindítása is: ez nem a siker hajszolásáról szól, hanem arról, hogy egy biztonságos átmenetet biztosítsunk az U16–U19-es játékosainknak, hogy ne tűnjenek el a rendszerből. Nevelőklubként ez számunkra erkölcsi kötelesség is. És végül, de nem utolsósorban: hatalmas öröm látni, hogy egyre több edzőnk fejlődik, együtt gondolkodik, egymást támogatva dolgozik – és a gyerekek ezt érzik is. Egyre több visszajelzést kapunk arról, hogy nálunk jó gyereknek lenni, mert itt fontosak, figyelünk rájuk, és megtalálják a helyüket – legyenek tehetségek vagy épp félénk kezdők. Ez talán a legnagyobb eredmény.
– Jelen pillanatban mit gondol, miben lehetne előrébb lépni?
– Azt gondolom, hogy egy olyan egyesület, amely nevelőmunkát végez, soha nincs kész. Mindig van hova fejlődni – és ez így van rendjén. Ha ki kellene emelnem néhány területet, ahol szeretnénk előrébb lépni, az első a még szorosabb szakmai együttműködés lenne az edzők között. Már most is nagyszerű stáb dolgozik nálunk, de hosszú távon az a célom, hogy egy olyan edzői közösséget építsünk, ahol a közös gondolkodás, a rendszeres megbeszélések és a folyamatos önképzés a mindennapok része. Nem azért, mert valami nem működik, hanem mert hiszünk abban, hogy csak így lehet igazán minőségi munkát végezni. Emellett szeretnénk a technikai eszközeinket is tovább fejleszteni, hiszen a gyerekek megérdemlik, hogy korszerű környezetben, jó minőségű felszereléssel fejlődhessenek. És bár tudjuk, hogy amatőr klub vagyunk, az edzői mentalitásunk nem amatőr: mindig azt keressük, mit lehet még jobban csinálni – akár egy edzésen, akár egy tornaszervezésben, akár a szülőkkel való kommunikációban. A jövőben szeretnénk még tudatosabban segíteni a szülőket is abban, hogy megértsék a futball világát – nemcsak mint nézők, hanem mint társak a nevelésben. Mert a gyerekek fejlődése akkor a legerőteljesebb, ha az egyesület és a család egymás partnerei. És végül: szeretném, ha még több olyan gyermek találna otthonra nálunk, aki talán máshol nem mert volna pályára lépni. A félénkek, az ügyesek, a kezdők és a tehetségek egyaránt fontosak számunkra. A cél nem csupán a profi futballisták kinevelése – hanem az, hogy minden gyerekből a legtöbbet hozzuk ki. Emberileg is.
– Friss fejlemény, hogy évtizedek után elválnak az útjai a Balassagyarmati VSE-vel, és már nincsenek együttműködésben. Miért alakult ez így?
– Valóban, hosszú évek után most új időszámítás kezdődik: a BSE Palóc Farkasok és a Balassagyarmati VSE útjai elváltak. Mi ezt nem szakításként, hanem egy természetes szakmai fejlődési pontként éljük meg. Az elmúlt években közösen dolgoztunk azon, hogy a környék fiatal labdarúgói lehetőséget kapjanak, és ezért hálásak is vagyunk – de mára eljött az a pont, amikor a klubunk fejlődése megkívánja a saját felnőtt csapat elindítását is. Ez a döntés nem hirtelen született: régóta foglalkoztatott bennünket, hogy az U16–U19-es játékosaink számára biztosítsuk a zökkenőmentes átmenetet a felnőtt futball felé. Azt tapasztaltuk, hogy ha nincs meg ez a biztonságos, helyi folytatás, sok fiatal elkallódik vagy abbahagyja a sportot – és ezt nem engedhetjük meg. Szükség volt tehát arra, hogy a saját utunkat járjuk, felelősséget vállalva a teljes utánpótlási folyamatért. A Balassagyarmati VSE idén már nem is kereste meg klubunkat az utánpótlás együttműködés folytatására. Mi ezt korrekt módon, tudomásul vettük. Mi a BSE Palóc Farkasoknál a saját értékrendünk mentén haladunk tovább: közösséget építünk, gyerekeket nevelünk, tehetségeket indítunk el a futball magasabb szintjei felé – és most már egy teljesen saját futballútvonalat kínálunk nekik, a legkisebbektől a felnőttkor küszöbéig.
– Ahogy már pedzegette is, a következő idényben a BSE Palóc Farkasok rajthoz fog állni a vármegyei háromban. Miért döntöttek úgy, hogy nekivágnak?
– Valóban, a következő idénytől elindítjuk saját felnőtt csapatunkat a vármegyei harmadosztályban – és számunkra ez sokkal több, mint egy sportági döntés: ez egy nevelési út lezárása és egy új szakasz megnyitása. Azért vágunk neki, mert felelősséggel tartozunk azokért a fiatalokért, akiket kiskoruk óta nevelünk. Nem engedhetjük meg, hogy tizenhat-tizenkilenc éves korban, épp a felnőtt futball kapujában eltűnjenek a rendszerből, csak mert nincs hova tovább lepniük a saját közegükben. A saját felnőttcsapat lehetőséget ad arra, hogy a nálunk pallérozódó játékosok biztonságos, támogató közegben szokják meg a felnőttfoci ritmusát – miközben mi tovább tudjuk segíteni a fejlődésüket. Nem az a célunk, hogy azonnal bajnokságot nyerjünk, hanem hogy stabil, motivált, saját nevelésű keretet építsünk fel, amely hosszú távon is képes képviselni a klub értékeit. Ez a döntés összhangban van a nevelőklub filozófiánkkal: a cél nem csak a gyerekek képzése, hanem az, hogy teljes futballutat kínáljunk nekik – az első labdaérintéstől az első felnőttmeccsig. És ha valaki a felnőttfociban is jól teljesít, akkor még tovább is tudjuk segíteni az útján – akár magasabb szintekre is. A felnőttcsapatunk elindítása tehát nem egy versenybe való beszállás, hanem egy ígéret beteljesítése: a gyerekeink számíthatnak ránk akkor is, amikor már nem utánpótláskorúak. És ez, azt gondolom, a legfontosabb üzenet minden fiatal, szülő és edző számára is.
– Perpillanat milyen közelebbi és távolabbi célokat dédelget az egyesület szakmai vezetőjeként?
– Szakmai vezetőként számomra a legfontosabb cél, hogy egy olyan közösséget építsünk, ahol minden gyermek megtalálja a helyét – legyen akár tehetséges, akár csak a foci öröméért játszik. Szeretném, ha minden játékosunk úgy érezné: itt figyelnek rá, törődnek vele, és fontos része a csapatnak. Ez az alap, amire minden más épül. A közelebbi célok között első helyen szerepel a felnőttcsapatunk elindítása és stabil működtetése. Ez nemcsak új fejezet a klub életében, hanem lehetőség arra is, hogy a nálunk nevelkedett fiatalokat tovább tudjuk kísérni a felnőtt labdarúgásba. Emellett szeretném tovább erősíteni az edzői csapatunkat: nemcsak tudásban, hanem közösségben is. Hiszek abban, hogy ha az edzők együtt gondolkodnak, ha nyitottak egymás felé, abból csakis a gyerekek profitálhatnak. Távolabbi célom, hogy a BSE Palóc Farkasok valódi nevelő klubként ismert és elismert legyen a régióban – egy olyan egyesületként, ahol a futball nem csupán versenysport, hanem közösségépítő, értékeket közvetítő erő. Azt szeretném, ha még több család választana bennünket azért, mert látják: nálunk a gyerek van a középpontban, és nem csak a gól számít. Emellett szakmailag is szeretnénk előrelépni: szeretnénk még több gyereket eljuttatni tehetségközpontokba és akadémiákra, de csak akkor, ha az valóban a gyermek érdeke. Fontosnak tartjuk, hogy ez ne kényszer, hanem tudatos, jól átgondolt lépés legyen, amit a család is vállalni tud – mert az igazi siker számunkra az, ha a gyerek boldog és fejlődik, bárhol is folytatja. És van egy szívből jövő célom is: hogy legyen még sok olyan kisfiú és kislány, aki nálunk rúg először labdába – és itt szereti meg a focit egy életre.