A Szécsénytől egy szezon után távozó Csatlós Csabának nem esett jól, hogy már nem számítanak a munkájára a vármegyei első osztályú csapatnál.
A Szécsény együttese a tizenegyedik pozíciót birtokolva intett búcsút a vármegyei élvonal előző évadának. Mint arról nemrégiben beszámoltunk, a klub vezetősége egy szezon után megköszönte Csatlós Csaba eddigi munkáját és a váltás mellett döntött. A történtek kapcsán kérdeztük a jelenleg kispad nélküli edzőt.
– Mennyire érte váratlanul a vezetőség döntése?
– Nagyon meglepett a vezetőség döntése, mert végig a bizalmukról és támogatásukról beszéltek, és ezt a páromnak is mondták személyesen – kezdte Csatlós Csaba. Ennek fényében nagyon rosszul esett, amikor az évzáró napján közölték velem, hogy nem velem képzelik el a folytatást! Én elfogadtam a vezetők döntését és sok sikert kívántam a csapatnak a következő bajnoksághoz!
– Utólag mi a véleménye az együttes szerepléséről?
– A bajnokság kezdete előtt a vezetők részéről helyezésben nem volt konkrét cél kitűzve, én viszont azt szerettem volna, ha a nyolcadik-tizedik helyek valamelyikét sikerül megszereznünk, mert az előrelépés lett volna az előző évi szerepléshez képest. Az előttünk végző három csapat csupán egy, a hetedik helyezett pedig négy ponttal szerzett csak többet, mint mi, ezért fájó, hogy egy-két meccset elrontottunk, mert előrébb is végezhettünk volna! Azt gondolom, hogy így sincs szégyenkeznivalója a csapatnak, mert tavasszal tudtunk bravúrgyőzelmeket aratni és összességében tizenegy ponttal és néggyel több győzelemmel felül tudtuk múlni a tavalyi szereplést, ami egy fiatal, rutintalan csapatnál mindenféleképp pozitívum!
– Vajon miért nem jöhetett ki több a csapatból?
– Az őszünk nagyon nehéz volt, mert sérülések hátráltatták a csapatot. Tavasszal viszont nagyon jól kezdtünk, ami után a csapat sajnos elhitte, hogy már kevesebb edzéssel is lehet eredményesnek lenni, és nem volt olyan az edzéslátogatottság, mint addig, így nem lehetett komoly munkát végezni a foglalkozásokon. Ez sajnos visszaköszönt pont olyan mérkőzéseken, amiket meg lehetett volna nyerni, de nem sikerült!
– Hogyan tovább?
– Egyelőre szabad vagyok, és ha valahol lesz rám szükség, akkor valószínűleg keresni fognak. Viszont, ha nem, akkor pihenni fogok és több időm jut a családomra! Ami biztos, hogy az én lelkiismeretem tiszta, mert én mindig mindent megtettem a csapataimért, ahol edzőként dolgoztam. Csak az fáj kicsit, hogy sehol sem hagyták, hogy befejezzem az elkezdett munkámat! Végül szeretném megköszönni minden szécsényi szurkolónak, aki bízott bennem a csapatnál töltött időszakomban, és kívánom nekik, hogy egyszer újra legyen azon a helyen a csapatuk, ahol kell lennie ennek a nagy múltú egyesületnek!
