Mindkét csapat illetékese megosztotta gondolatait az idő előtt kurta-furcsa véget érő vármegyei másodosztályú mérkőzésről.
Vasárnap a Nagylócot fogadta a Tar régiónk második vonalának tizedik fordulójában. Előzetesen úgy tűnt, egy mezei alsóházi bajnoki keretein belül találkoznak a felek. A meccs elején előnybe kerültek a házigazdák, majd miután lepergett a mérkőzés első harmada, jött az egyenlítés. Hamarosan egy piros lap miatt tíz főre fogyatkoztak a hazaiak, majd a látogatók is. Ezt követően abszurd jelenetsorok következtek, aminek az lett a vége, a játékvezető meglátása szerint, nem érezte magát biztonságban, ezért lefújta az összecsapást. Úgy tudjuk, rendőrt is hívott a helyszínre… Budán csak egyszer volt kutyavásár, ellenben olybá tűnik, vármegyénkben többször is… A nem mindennapi történések kapcsán természetesen megszólaltattuk mindkét csapat illetékesét. Lentebb olvasható a két vélemény.
Vármegyei II. osztály, 10. forduló:
Tari SZE-Nagylóc SE 1-1-es állásnál félbeszakadt a 45. percben, mert a játékvezető nem érezte magát biztonságban
Vezette: Zsélyi Cs. (Mércse L.)
Tari SZE: Balázs P. – Nagy Z., Tunyogi, Odler, Vincze – Árminiczki, Nagy I., Sisák, Figura – Nagy G., Kutka. Vezetőedző: Percze Ferenc.
Nagylóc SE: Bangó B. – Oláh K., Oláh B., Varga B., Oláh Richárd – Balázs B., Csík D., Csík Cs., Csík R. – Oláh Á., Kökény T. Megbízott játékos-edző: Oláh Roland.
Piros lap: Nagy I. (39., Tari SZE), ill. Csík Cs. (45., Nagylóc SE)
Gól: Figura (7.), ill. Oláh Á. (35.)
Percze Ferenc: – Nagyon izgalmas mérkőzést tudtunk volna játszani a Nagylóc csapatával, ha játékvezetésre nem egy teljesen alkalmatlan személyt küldenek. Úgy a meccs tizenötödik percéig azon kívül, hogy a csapatomból már a negyedik játékost rúgták le, amit a játékvezető még szabadrúgással sem szankcionált, a nézőtérről élvezhető volt a játék. A gond azután kezdődött, amikor már megunva az ellenünk elkövetett szabálytalanságokat, kialakult egy adok-kapok rugdosódás a pályán. Ezt követően már nem tudta kezelni a játékot a sípmester, sokszor úgy tűnt, azt sem tudja, melyik rendezvényre hivatalos. Az, hogy nem volt a helyzet magaslatán a spori, az nem kifejezés, sorra halmozta a rosszabbnál rosszabb döntéseket. Felrúgják a játékosunkat az ellenfél bűntetőterületén belül, elnézést kér tőle a szabálytalankodó, ettől eltekintve megy tovább a játék, mintha nem történt volna szabálytalanság. Ezt megkérdőjelezi a felrúgott játékos, erre sípszóval megáll a játék és sárgát kapott reklamálásért. Az ellenfél kapusának ekkor a kezében volt a labda. A sárga kiosztása után a spori jelére a kapus továbbra is a kezében lévő labdát kirúgva indította el a játékot. Egy sípszóval megállított meccset vagy labdaejtéssel vagy szabadrúgással kellett volna folytatni, nem kézből kirúgással. Mivel ezt szóvá tette az előzőekben sárgát kapó focistánk, újabb sárgával, szintén reklamálásért ki is állították.
Az ellenfél gólja is érdekes szituációval indult. A sípmestertől kb. tíz méterre felrúgják a játékosunkat, de akkor is tovább folytatódott a játék. A mieink a földön fekvő, sérült játékossal kezdtek foglalkozni, és kérték, hogy szakítsák meg a mérkőzést. Ezzel nem törődve, a spori tovább engedte a játékot, amit az ellenfelünk ki is használt és a figyelmetlen játékosaim mellett gólt szerzett. Tíz emberrel is folyamatos nyomást gyakoroltunk a vendégek kapujára, több akciót kapura rúgással tudtunk befejezni. Talán ezt idegekkel nem bírva, egyik ellenfelünk, játékosunkat a büntetőterületükön belül szemből le is fejelte, úgy, hogy a labda a közelben sem volt. Szerencsére ekkor már tizenegyeset kaptunk és kiállították a szabálytalankodó játékost. Ezután kapták körbe a sporit az ellenfél játékosai. Onnantól vége is lett a játéknak. Úgy tízperces tanácstalan sétálgatás, az asszisztenssel és a játékosokkal való egyeztetés után, mivel nem érezte magát biztonsága a sípmester, lefújta a találkozót. Érthetetlen volt számomra kitől és miért félt a spori. A verbális sértegetéseken kívül más nem érte, amin meg nem kell csodálkoznia a kritikán aluli teljesítménye miatt. Véleményem szerint, ha az első tíz percben a keményebb szabálytalanság után elkezdi kiosztani a sárgákat, meg tudta volna fogni a mérkőzést. Ehelyett engedte a kemény játékot, nem tudott fontos esetekben dönteni, aminek a félbeszakadt mérkőzés lett a vége. Talán érdemes lenne a szövetségben átgondolni, hogy van-e értelme felnőtt mérkőzésre elküldeni olyan játékvezetőt, aki alkalmatlansága miatt rövid időn belül már kb. a negyedik vagy ötödik mérkőzés van idő előtt lefújva. A Nagylóc csapatának gratulálni tudok, hogy az őket ért hullámvölgy ellenére is ki tudtak állni ellenünk!
Oláh Roland: – A rendezők nem voltak meg a kellő létszámban a pályán és nem is védték meg a bírót! Pedig kétszer is meg akarták verni a hazaiak. Másodszorra félbe is szakadt a meccs. Mi védtük meg a bírót, majd én magam, a közönségtől és az ellenféltől. Be is kísértem őt. Ekkor azt vettem észre, egy kisgyerek üti őt és nyomja a falhoz. Úgy szóltam ki az apjának, hogy jöjjön, mert a fia veri a bírót. Két gyereket nem állított ki, akik ütöttek és verekedtek. Meg is akarták őt rúgni, nem tudom, ezt észrevette-e. A mi játékosunk állt oda, hogy védje, erre őt rúgták hátba… Kétszer is beszaladt a közönség a bíróra. Meg akarták verni. Mi ezt nem hagytuk. Ez látszik is a megjelent videón. Abban hallatszik, ahogy kiabálom, hogy miattuk fújta le a meccset, miért variálnak a bíróval. Az első húsz percben jól vezette a mérkőzést, aztán kicsúszott a kezéből a meccs. Aztán kiállított közülük egyet. Utána még egyet ki kellett volna, mikor neki akart menni a bírónak a játékos. Ezt nem tette meg, majd kicsúszott az irányítás a kezéből. Tőlünk is kiállított egyet. A szabályok alapján, az ellenfél kezdte, telibe könyökölte a játékosunkat. Mi nem szeretnénk ott Taron újrajátszani ezt a meccset Taron, esetleg itt Nagylócon! Elmentünk, ott voltunk, aztán a hazaiak meg a bíró elcseszték a mérkőzést… Így hivatalosan nekünk jár a három pont!
