Gondolatok a nem szokványos körülmények között idő előtt befejeződő bajnokiról.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, múlt vasárnap a 81. percben félbeszakadt a vármegyei harmadosztály Keleti-csoportjának huszonegyedik körében sorra kerülő Karancsberény-Nógrádmegyer mérkőzés. Akkori írásunkban bővebben foglalkoztunk a történtekkel. Mostani anyagunkban a két oldal nyilatkozatait tesszük közzé.
Megyei III. osztály, Keleti-csoport, 21. forduló:
Karancsberényi VSFC-Nógrádmegyer BSE 2-3-nál félbeszakadt a 81. percben (1-1)
Vezette: Varga P. B. (Győri M. Sz.)
Karancsberényi VSFC: Zsélyi – Mezei, Szlatincsán, Szabó R., Kiss G. – Lavaj (Negrea, 46.), Fodor M., Kovács, Vilk – Szőke M., Gerhát. Játékos-edző: Mezei Péter.
Nógrádmegyer BSE: Rácz S. – Radics, Lakatos, Oláh M. (Rácz A., 66.), Ökrös M. – Rácz R., Kis G., Ökrös P., Botos A. (Ökrös i., 72.) – Ökrös Sz., Berki M. Játékos-edző: Ökrös István.
Sárga lap: Szlatincsán, Szőke M., Fodor M., Kiss G., ill. Ökrös I., Oláh M., Ökrös M.
Piros lap: Rácz R. (77., Nógrádmegyer BSE)
Gól: Kovács T. (19.), Gerhát (65.), ill. Ökrös P. (11.), Ökrös Sz. (23.), Berki M. (61.)
Fodor Zsolt: – Nem igazán játszottunk jó meccset. Főleg az első félidőben. Elől és hátul is nagyokat hibáztunk, így a vendégek előnnyel fordultak. A másodikban újabb nagy hiba jött, majd viszonylag gyorsan sikerült szépíteni. Mozgósítottuk minden erőnket, hogy meg tudjuk fordítani a mérkőzést. Sajnos a sípmester ezt nem tette lehetővé. A 75. percben történtek olyan dolgok a pályán, ami után, ha lefújja, érthető. Folytatódott a játék és a 81. percben egy nyilvánvaló büntető megadása helyett úgy döntött, hogy félbeszakítja a mérkőzést. Számomra ez teljesen érthetetlen döntés volt. Hozzáteszem, hogy valamilyen szinten mi is hozzájárultunk a kialakult helyzethez, mert egy Karancsberénynek hazai pályán ilyen ellenfelet magabiztosan ,gólokkal kellene legyőznie.
Ökrös István: – A mérkőzés teljesen normális keretek közt indult, egy jó meccset láthatott mindenki az első félidőben. Többet birtokoltuk a labdát es több helyzetet is dolgoztunk ki. A második félidő is jó játékot hozott, veszélyes helyzetek voltak mindkét oldalon, de úgy érzem, kézben tartottuk a találkozót. Egy büntetőt is sikerült hárítani kapusunknak. Aztán a 75. perc tájékán, a labdabirtoklásunknál megállította a játékvezető a mérkőzést egy szabálytalanság miatt. A labdáért siető 10-es számú játékosunknak a hazaiak 14-és számú játékosa, hátulról összerúgta a bokáját. Ez a szabálytalanság szerintem teljesen sportszerűtlen, pályára nem való cselekedet volt, amit a „sporinak” szigorúan büntetni kellett volna, de ő nem látott semmit, csak az ezt követő lökdösődést, amiért második sárgával kiáltotta a 10-es számú Roccót. Hozzáteszem, az első sárgát is azért kapta, mert a sípmester szólt egy pontrúgásnál, hogy jöhet, majd visszafújta, hogy sípszó előtt rúgta el, ezért felmutatta a sárga lapot. Az egyik legsportszerűbb játékosunkról van szó egyébként. A kedélyek lenyugodtak és folytatódott a küzdelem, de a spori félbeszakította a mérkőzést hét perc játék után, mert elfelejtette, hogy focimeccs zajlik, ahol most neki kellene betartatni a szabályokat. Egyáltalán nem tartotta kézben a meccset, ami egyébként egy korrekt, élvezetes játék lett volna. A lefújás után a játékvezető beszélgetett hosszú percekig a pályán, nyugodt körülmények között sétált az öltözőhöz, ahol a két csapat es a nézők is normális légkörben beszélgettek még egy fél órát. A pályára rohanó szurkolókról meg annyit, hogy egy drukker átlépte a korlátot, rá lett szólva es vissza is ment. Egy lépést nem tett a pálya felé. A szurkolók hangosak, mivel nem két-három fő jár drukkolni a csapatunknak, hanem elég szép létszámban vannak és ilyen szabálytalanság után, más is felhördül. Semmi oka nem volt félnie a játékvezetőnek, nem támadta meg senki. Ha pedig ennyire fél a szavaktól, akkor ne menjen sípmesternek vagy legalább legyen határozott es következetes, ha már ezt választotta, és mindenképp figyeljen oda arra, hogy mi történik a pályán. Sajnáljuk, hogy így alakult a vége, főleg hogy kezd összeérni a csapat munkája is. Simán le mehetett volna az a kilenc perc, ami hátra volt. A Karancsberénynek sok sikert kívánok! Mi készülünk a következő fordulóra!