A szezont a vármegyei második vonal hetedik helyén befejező Tart az előző félévben irányító Grexa Szabolcs átadja a stafétabotot.
A Tar a hetedik pozícióban zárta régiónk másodosztályának 2024/2025-ös kiírását. A nyolc győzelmet, hét döntetlent, illetve kilenc vereséget feljegyző csapat szereplése kapcsán a mögöttünk hagyott tavasszal a gárdát játékos-edzőként irányító Grexa Szabolcsot kérdeztük.
– Mennyire elégedettek az előző idénnyel?
– Érdekes dolog ez, ha a tabellán elfoglalt helyünket nézzük, akkor elégedettnek kellene lennünk, túl is teljesítettük a céljainkat, elvárásainkat, hatalmasat léptünk előre az elmúlt évekhez képest – mondta Grexa Szabolcs. Viszont, ha jobban belegondolok, rengeteg pont maradt még a csapatban, melyekkel sokkal előkelőbb helyen is végezhettünk volna. Nagyjából a hetedik hely most a realitás, mint mondtam, akár ez szebb is lehetett volna, de a csapattal, vezetőkkel, szurkolókkal együtt nagyon örülünk az elért eredményeknek.
– Minek lehetett köszönhető, hogy tavasszal szebbik arcát mutatta a csapat?
– Ha viccesen akarnék fogalmazni, fogalmam nincs. Elég nehézkesen indultunk neki a tavaszi szezonnak, se felkészülés, se edzőmérkőzés. Amiben én a tavaszi sikereinket látom azonban, mégis egyszerű. Elindultunk még Percze Feri barátommal egy úton, jött pár új igazolás is, egyre jobban összeállt a csapat, meglett mindenkinek a helye, az, hogy mit szeretnénk játszani és ez valószínűleg tavaszra csúcsosodott ki. De ami a legfontosabb, hogy egy nagyon jó társaság kovácsolódott össze, fantasztikus emberekkel, akik tudnak együtt és egymásért harcolni.
– Az előző félévben új szerepkörben tűnt fel. Eddig milyen tapasztalatokat szerzett?
– Igen, nagyon hirtelen jött a felkérés, nem sok időm volt gondolkozni. Egy teljesen új és ismeretlen dologgal kellett szembe néznem. Rá kellett jönnöm, hogy az edzői szakma nem egy egyszerű dolog, szakember, pszichológus, barát, meg még ki tudja, minek kell lenned, teljes embert igényel. Ettől független szívesen csináltam, biztos voltak jó dolgaim, de rengeteget kell még tanulnom ahhoz, hogy edzőnek mondhassam magam.
– Úgy tudjuk, a következő idényben ilyen titulusban már nem is lesz az együttes mellett.
– Maradok a csapat közelében, de rájöttem, hogy ahogy mondtam is, teljes embert igénylő feladat, nem fér bele jelenleg az időmbe, ezért átadom a stafétabotot Verebélyi Laci barátomnak, volt játékostársamnak, jó kezekben lesz a csapat. Annyit elmondhatok még, a keret jó, de úgy gondolom, mindenféleképpen lesznek erősítések, velem együtt több idősebb játékos is van, nekünk már leágazóban van és azért az idegenbeli mérkőzéseken voltak gondjaink a létszámmal. A felkészülést pedig legkésőbb július első felében meg is kezdi a csapat a tervek szerint.
– Meglátása szerint mi lehet majd a következő évad célja?
– A cél mindenféleképpen az lehet, hogy még előrébb végezni a tabellán, persze ezt nagy mértékben befolyásolhatja, hogy mely csapatok maradnak és a feljutó csapatok milyen célokkal jönnek fel a másodosztályba a következő szezonra. Én azt mondom, egy jó felkészüléssel, pár igazolással, és ha komolyabban vesszük az idegenbeli mérkőzéseket, akár a dobogó közeli helyek sem elérhetetlenek.
