A vármegyei másodosztály tizenkettedik helyén záró Mihálygergét irányító Smelkó Károly a következő szezonra állandóságot teremtene csapatánál.
A Mihálygerge a tizenkettedik helyen fejezte be a vármegyei második vonal 2024/2025-ös kiírását. Az öt győzelmet, négy döntetlent, illetve tizenöt fiaskót feljegyző gárda szereplése kapcsán Smelkó Károly vezetőedzőt kérdeztük.
– Összességében mennyire elégedetlen az elmúlt idénnyel kapcsolatban?
– Sajnos ez a szezon nekem, illetve az én számomra értékelhetetlen – mondta Smelkó Károly. A játékosok – tisztelet a kivételnek – abszolút nem jártak edzésre, nem volt állandóság, kétszer ugyanazt a csapatot nem tudtam pályára küldeni sem ősszel, sem tavasszal. Futball szakmáról ‘Gergén nem lehet beszélni.
– Nyilván az említett tényezők hozták magukkal az eredménytelenséget…
– Igen, ilyen volt az edzetlenség… A meccsre úgy jártak az emberek, ahogy akartak, vagy amikor kedvük volt. Persze vannak olyan emberek, akik legalább meccsre eljöttek és lehetett rájuk számítani, előttük le a kalappal! Nem akarom ezt a kérdést boncolgatni, senkit nem akarok megbántani!
– Hogyan próbált lelket önteni a játékosaiba és saját magába?
– Egy idő után rájöttem, legyen az, hogy kb. hat ember csak a védekezéssel foglalkozzon, aztán rúgjuk föl a labdát. Ez egy ötven-hatvan percig működött, de utána elfáradtunk és felőröltek minket általában!
– Azért akad jónak mondható labdarúgója a csapatnak. Külön kiemelendő Spala Tamás.
– Kimondottan jó labdarúgó ezen a szinten Nyerges Péter, Csonka Tamás, Oláh Tamás, Dániel Zoltán és Spala Tamás, ha ők egyszerre fenn voltak a pályán, ami nem sokszor volt, sokkal jobban teljesítettünk. Egy biztos, Spala kiváló képességű csatár, rajta kívül Oláh Tamás kiváló bal lábbal rendelkezik, ők ketten jelentettek veszélyt az ellenfél kapujára! Ide sorolnám még Sipkó Bencét, de ő sajnos a félszezonban eligazolt.
– Nagyon sok csatát megélt, látott már. Perpillanat mi a véleménye a jelenlegi vármegyei másodosztályról?
– Minden csapat igyekszik. A Somos, a Romhány, a Karancsberény, a Nógrádmegyer, a Balassagyarmat, a Karancslapujtő II az élcsapatok, látszik náluk az állandóság. A többi csapat képes egyszer-kétszer meglepetést okozni, de hosszú távon nem képesek teljesíteni. A játékosállományt tekintve a Somosnak volt magasan a legjobb kerete, aztán a Romhánynak, mégis a Karancsberény nyert, ez is azt mutatja, hogy egységben az erő. Mondjuk, a ‘berényi kapus, ha komolyan venné a focit, magasan NB-s osztályban védene, szerintem nagy szerepe volt abban, hogy a ‘Berény lett a befutó.
– Mit tartogathat az előttünk lévő időszak a mihálygergei labdarúgás számára?
– Rendet kell csinálni, meg kell teremteni az állandóságot. Legyen csak tizenhat ember, de az legyen ott edzésen és meccseken, akkor lehet követelni, de amíg ez nincs meg, folytatódik a szenvedés. Végezetül köszönöm a vezetőink munkáját, nem rajtuk múlt, és külön köszönjük a honlapjuk kiváló tájékoztatását. Jó pihenést a nyárra mindenkinek, sok erőt és egészséget a következő szezonra minden csapatnak!
