,,Mi sem vagyunk verhetetlenek”

Gabi

A nyugati megye hármas bajnokság első helyén telelő Patak edzője, Bella Sándor szerint az összetartásnak köszönhető, hogy 2020-ban nem talált legyőzőre csapata, de a remek évez záró mester úgy érzi, tavasszal egy kis pluszra is szükség.

A Patak együttese töltheti az élen a telet a nyugati megye hármas bajnokság eddig lejátszott mérkőzéseit követően. A 2020/2021-es idény már lepergő részében tíz győzelmet és öt döntetlent elkönyvelő társaság joggal lehet büszke ez évi teljesítményére, nem a véletlen műve a veretlen mérleg. Az eredményes esztendő kapcsán  a csapat edzőjével, Bella Sándorral beszélgettünk.

– Az eddig lejátszott meccsek alapján első helyen telel a csapat. Hogy tudná feleleveníteni az őszt?

– Az elmúlt két évben a csapat megjárta a poklot és a mennyet egyaránt – vágott bele Bella Sándor. Órák kérdése volt a megszűnés, majd nem sokkal ezután már a bajnoki címért játszhattunk! Sokszor erőn felül kellett teljesíteni, de minden sikerült, amit terveztünk, így ennek az évnek úgy indultunk, hogy nem volt teher rakva a játékosokra, nem volt konkrét célkitűzés, számszerű helyezés a fiúk elé állítva. A vírus okozta sokkból mi is nehezen ébredeztünk, hosszú volt a kihagyás, de nem jött jól a kezdésre két játékosunk, Pincze Gábor és Varga Olivér súlyos sérülése, ami miatt előbbi az őszt, utóbbi az egész szezont lesz kénytelen kihagyni. Később az időközben visszatérő gólerős támadó Huttyán Attila is megsérült, így ő sem játszhatott már ősszel. A második forduló után Horváth Bence külföldi munkavállalás miatt esett ki, de a váratlanul ért néhány távozó sem könnyített a helyzeten. A csapat végül is egy-két mérkőzést leszámítva, azt nyújtotta, amit vártam tőlük, bár én egy kicsit kritikusabb vagyok velük szemben, amit néha meg is jegyeznek, én teljesen elégedett vagyok ezzel az őszi teljesítménnyel! Örülök neki, hogy a megye háromban idén ennyi jó csapat van, senki nem mehet biztosra a másik ellen. Ez így van rendjén, így lehet igazán egészséges versenyszellem a pályán és az öltözőkben.

– Kiemelendő, hogy veretlen mérleggel rendelkeznek. Minek tulajdonítja ezt a mutatót?

– Ez az egy nem volt tervezve, ilyet előre nem is lehet, de az is biztos, hogy nem is a véletlen műve! Van egy jó csapatunk. Mit jelent, hogy jó? Elsősorban azt, hogy ha belépsz az öltözőbe, akkor egy jó hangulatú társaságot látsz, akik örülnek a másiknak, megy a zrika, a poénkodás stb. A szurkolóink egy-egy sikeres meccs után együtt ünnepelnek a csapattal, de ami igazán nagy lökést tud adni, az az, hogy hétről-hétre velünk tartanak a feleségek, barátnők, gyerekek. Ez az összetartás, ez a szeretet ad nekünk erőt, ettől vagyunk egy nagy család. Persze mi sem vagyunk verhetetlenek, de ez az az erő, ami miatt a jubileumi évünkben veretlenek maradtunk. Egyébként erre büszkék is vagyunk!

– Szintén megemlítendő, hogy rengeteg gólt szereztek. Honnan eredeztethető ez a termelékenység?

– Két év után “hazaigazolt” Németh László és Oravecz Roland, nem kérdés, hogy mindketten jól ismerik egymást, a csapatot, nem mellesleg igen csak gólérzékenyek. Sikerült mindenkinek megtalálni a helyét, és szerencsére a csapat más posztjain játszó játékosaink is gólerősek, így számunkra nem meglepetés, hogy ennyi gólt szereztünk, de persze mindent a helyén kezelve, nem elrugaszkodva a földtől!

– Egyénileg kiket tudna külön is megemlíteni bemutatott teljesítményük alapján?

– Ezt a kérdést sokszor megkapom, de soha nem könnyű erre válaszolni. Én ezt úgy értékelem, hogy az idei év eredményéhez csapatmunka kellett, ezt csapatként értük el! Nem tudok és nem is akarok külön kiemelni senkit.

– Mi a véleménye erről a mezőnyről, illetve meglátása szerint ki lehetne a leginkább veszélyes önökre a későbbiekben?

– A mezőny egyértelműen sokat erősödött, a már tarthatatlan szabályok miatt ismét léptek vissza csapatok, vagy éppen újak indultak el a nyáron. Az tény, hogy idén nem mehet biztosra senki a másikkal szemben. A bajnokság elején gyorsan kiderült, hogy a bajnokságban szereplő csapatok fele esélyes lehet akár a dobogóra is. Ami minket illet, három szomszédvári rangadót is játszottunk, és ez jobb, mint száz kilométereket utazni… Ha tavasszal már esetleg konkrét céllal vágunk neki, akkor biztos, hogy minden meccsen kell egy kis pluszt is beleadnunk, mert több csapatnak is van dobogós terve. A bajnoki címre én a Romhány, az Érsekvadkert és a Bernecebaráti-Kemence csapatát látom esélyesnek, erős együttese van a Dejtárnak, a Felsőpeténynek és a Tereskének is, azonban úgy érzem, nekik még kell egy kis idő, de a dobogóért biztos, hogy végig harcban lesznek.

– Mit gondol, valamilyen téren előnyt jelenthet a folytatásban a többiekkel szemben, hogy már tizenöt meccsük van?

– Nem hinném, hogy előnyt jelentene, igaz, többeknek sűrűbben kell majd játszani, és kérdés, mennyire viseli meg őket ez a terhelés. Úgy gondolom, ezen a szinten edzések nélkül sem lehet probléma.

– Hogy néz ki a téli szünet, miképpen terveznek felkészülni a tavaszra?

– Az ünnepeket, a téli szünetet mindenki a családjával tölt, a vírus miatt meg pláne! Még nincsenek kidolgozott tervek a felkészülésre, bár már két megye egyes csapat is keresett minket. Szeretném, ha néhány felkészülési meccset tudnánk majd játszani, és még van nekünk is egy elmaradt mérkőzésünk, azt is le kellene tudni valamikor.

– Milyen esélyt lát arra, hogy meg tudják tartani a bajnokság végéig a listavezető pozíciót?

– Ne felejtsük el, ez nem a végleges őszi tabella! Nekünk csak egy, a többieknek négy-öt meccs van elmaradva, könnyen meglehet az is, hogy még a dobogón sem vagyunk. A felkészülésünk elején összeülünk és megvitatjuk majd, hogy akkor mi legyen tavasszal. Én szeretném azért, hogy a dobogót minimum elérnénk, de akár a végső győzelemre is esélyesnek látom a társaságot, persze mint korábban már említettem, fog kelleni hozzá egy kis plusz.

– Az ilyenkor már-már szokásosnak mondható kérdés: van rá sansz, hogy előbb-utóbb ismét magasabb osztályban szerepeljen a csapat?

– Nagy változáson ment keresztül a megye kettő és három egyaránt. Sajnos még mindig kötik az ebet a karóhoz és kötelezik az utánpótlást, pedig már gyerek sincs nagyon sok helyen, akit versenyeztetni lehessen, ezért inkább az egyszerűbb megoldást választják többen is, visszalépnek. Ma már nálunk sem az az első, hogy visszakerüljünk a másodosztályba, hanem az, hogy csapatunk egyben maradjon! Számunkra most ez a közeg, a családias hangulat az elsődleges, hogy a mérkőzések utáni időt nem hosszú utazásokkal kell eltölteni, hanem egymás társaságában, jókat beszélgetve, sörözgetve. Az is az igazsághoz tartozik, és nem megbántva senkit, hogy véleményem szerint nem gyengébb bajnokság semmivel a jelenlegi megye három a megye kettőnél, de azért egy Szügy, egy Bánk vagy egy Bercel meccs hiányzik!

Next Post

error: Content is protected !!