Az újoncként a nyugati megye hármas mezőnyben tizenegy lejátszott meccsel az ötödik helyen telelő Bernece edzője, Ordasi István dobogón zárna csapatával.
Visszatérő újoncként veselkedett neki a nyugati megye hármas mezőny 2020/2021-es idényének a Szokolyi Alajos SE, avagy a Bernecebaráti-Kemence. Eddig jól sikerültnek nevezhető szereplést vonulhatott fel a székhelyileg Pest megyei alakulat, ami azt eredményezte, hogy tizenegy lejátszott mérkőzés után az ötödik pozíciót foglalja el a vesztett pontok tekintetében még jobban álló brigád. Az eddigi szereplés kapcsán az együttes vezetőedzőjével, Ordasi Istvánnal beszélgettünk.
– Ez idáig összességében milyen élményekkel gyarapodott edzői szerepvállalása során?
– Elég nehezen indult ez a történet, de mára azt kell mondanom, hogy egy elég jó kis társaságot sikerült összerakni, legyen az foci vagy baráti kapcsolat – kezdte Ordasi István. Aki itt maradt vagy újonnan jött, most már egyfelé húzza azt a bizonyos szekeret. Fiatalok és rutinos, idősebb játékosok alkotják a keretet, de megtaláltuk a megfelelő egyensúlyt. Arra gyorsan rá kellett jönnöm, hogy ezen a szinten nem edzők vagyunk, hanem csapat összeállítók csupán. Voltak szép élmények és voltak rosszak is, de pont ezért szép ez a játék, mert a labda gömbölyű és a pályán bármi megtörténhet. De összességében elégedett vagyok, hogy újonccsapatként egész jól szerepelünk.
– Előzetesen megfordult a fejében, hogy mondjuk tizenegy találkozó után ilyen jó mérleggel is rendelkezhetnek?
– Számítani nem számítottam, de azért bíztam benne, hogy a mezőny első felében leszünk. Tizenegy mérkőzésből nyolc győzelmünk, két döntetlenünk és egy vereségünk van, így elégedettek lehetünk. De ezek csak számok, a legfontosabb, hogy hét db húsz év alatti labdarúgó is szerephez jutott. Hiszen ez a jövő.
– Mindenképpen kiemelendő a kapott gólok száma, amiben jelenleg a legjobbak a mezőnyben, csak tízszer vették be a kapujukat. Minek lehet ez köszönhető?
– Próbálunk szervezetten futballozni. Nem csak lesz, ami lesz alapon. Csapatként védekezünk és csapatként támadunk, nálunk a csatároknak is van védekezési feladatuk. Védelmünket rutinos játékosok irányítják és fiataljaink megfogadják a tanácsaikat. Nem mellesleg, nyáron meg tudtuk szerezni a megye egyik legjobb kapusát, aki súlyos sérüléséből tért vissza és parádésan illeszkedett be csapatunkba.
– Nem mehetünk el szó nélkül a mostanáig felfoghatatlan Ipolyszög elleni vereség mellett. Mi volt más azon az összecsapáson?
– Arra a mérkőzésre rányomták bélyegüket a dejtári meccsen történt dolgok. Mivel sok a fiatal játékos, kicsit megrogytunk azon a meccsen, de csapatként sikerült felállnunk belőle. Hozzá kell tenni, teljesen megérdemelt vendéggyőzelem született. Mindmáig érthetetlen módon egy hetvenkét percig tartó mérkőzésen.
– Az említett dejtári találkozón kapott piros lapja után már-már példa nélküli eltiltásban részesítették. Hogyan gondol vissza a történtekre?
– Rangadót sikerült nyerni egy jó csapat otthonában, ahol szinte mindenki mindenki barátja. Mint eddig sem, ezután sem akarok foglalkozni a játékvezetőkel és ellenőreikkel. Amit leírtak, a fele nem igaz, de hiába állítja ezt több ember is. Ezért már nem foglalkozok ezzel a dologgal. Érdekes, hogy máshol ütik-verik őket, menekülniük kell, az eltiltások pedig meg sem közelítik az enyémet… Remélem, a tükörbe azért bele tud nézni mindenki.
– Mennyire okozhat gondot, hogy jó darabig csak a lelátón foglalhat helyet?
– Nem gondolnám, hogy ez sokat számítana a csapat teljesítménye kapcsán. Aki pályára lép, tudja, mi a dolga. De legfőképp az a lényeg, hogy élvezzék ki a hobbijukat a srácok, ha már rászánják a szabadidejüket erre a sportra.
– Annak kapcsán szembesültek negatív megnyilvánulással, hogy Pest megyei társulatként vesznek részt a küzdelmekben?
– Egy-egy helyen elhangzik a pályán kívül, hogy “minek jöttünk vissza”. De ez csak olyan helyeken, ahol nem ismerik a játékosokat vagy engem. Ezeket meg sem halljuk már, próbáljuk a pályán gólokkal megadni rá a választ. Halkan megjegyezném, hogy az utazás és a csoportban való csapatok létszáma is mérvadó volt, hogy ide csatlakozzunk.
– Terveznek felkészülési időszakot a folytatás előtt?
– Egyelőre mindenki pihen a vírus miatti leszabályozások miatt, és ez így van rendjén. Sajnos csak az egyéni mozgások maradtak, és nem hinném, hogy sokan eljárnak ezen a szinten mozogni. Izgatottan várjuk január 11-ét, hogy mit szabad és mit nem azután. Négy edzőmérkőzésünk lesz, elvileg csupán erősebb csapat ellen, amiből csak tanulhatunk. Próbáljuk egyben tartani a keretet és mellé fiatal tehetséges környékbeli srácokat ideigazolni. Bízunk benne, hogy február 20-tól tudunk elmaradt mérkőzéseket pótolni.
– Perpillanat milyen helyezést írna alá a szezon végén?
– Szeretnénk dobogón végezni, de tudjuk, nagyon nehéz lesz. Sok a jó csapat ebben az osztályban.
– Meglátása szerint kik lehetnek az igazi riválisok az idény hátralévő részében?
– A címvédő egyértelműen kiemelkedik a mezőnyből. Aki jelen pillanatban az első nyolcban van, végig harcban lesz az érmekért. Bárhol bárkit érhet meglepetés ebben az osztályban, mert azért valljuk be, sokszor adott nap függő egy-egy csapat teljesítménye.
