,,Nincs hiányérzetem”

Gabi

A tartalmas pályafutást maga mögött tudó, legemlékezetesebb mérkőzésén a Fradi ellen mesternégyest szerző Bódi Károly örömmel és elégedettséggel gondol vissza a futballban eltöltött éveire.

Az elmúlt évszázad második felében jó pár remek labdarúgót kitermelt megyénk focija. Azt viszont nem sok nógrádi származású futballista mondhatja el magáról, hogy hivatalos tétmeccsen négy gólt szerzett a Fradi ellen, sőt a teljes történelemben egyedülállónak nevezhető az egykoron Bódi Károly által bemutatott remek teljesítmény. Ugyan az 1993. augusztus 8-án lejátszott SKSE-Ferencváros Magyar Kupa-találkozón hét-négyre nyertek a zöld-fehérek, leginkább a salgótarjániak valamennyi találatát jegyző focista miatt maradt emlékezetes a hajdanán lezajló ütközet. Persze cikkünk főszereplője a kivesézett fellépésén kívül is tartalmas pályafutást tudhat a háta mögött, több jól sikerült szezont is elkönyvelt csapataival. Következzen az ötvenöt éves sportemberrel készített interjúnk!

– Napjainkra milyen kapcsolata maradt a futballal?

– Jelenleg négy étterem üzemeltetésével foglalkozom Budapesten és Pest megyében – mondta Bódi Károly. A labdarúgással sérülésem miatt minden kapcsolatom megszakadt. A nemzetközi futballt nézem és követem, időként ha megtehetem, külföldre is utazom egy-egy, Bajnokok Ligájában játszódó meccs miatt. A sport életemnek továbbra is része maradt, rendszeresen kerékpározom és erősítek. 

– Annak idején hogyan ismerkedett meg a focival?

– Ludányhalásziban nevelkedtem, abban az időben szinte minden gyermek focizott. A helyi pályára jártunk le naphosszat, a serdülő csapatban kezdtem el versenyszerűen futballozni tízéves koromban. Édesapám nagy rajongója volt a magyar focinak, ezért rendszeresen jártam vele meccsekre, a Népstadionba a kettős rangadókra. Álmom az volt, hogy egy napon én is ilyen szinten tudom majd művelni a focit. 

– Aztán elég hamar szerepet kapott szülőfaluja együttesében, majd következett az SKSE-s időszaka.

– Tizenöt évesen mutatkoztam be a Ludányhalászi SE járási csapatában. Ebben az időben beneveztem egy országos tizenegyesrúgó -versenyre, ahol az ifjúsági korosztály megyei versenyét megnyertem, az országos döntőben pedig harmadik helyezett lettem. Nagy élmény volt számomra, hogy ezen díjat Puskás “Öcsitől” vehettem át. Ezt követően a középiskolai bajnokságon találkoztam későbbi edzőmmel, Horváth Gyulával, aki az akkor alakuló SKSE csapatába toborzott. Akkor nem ő lett az edző, viszont én ott folytattam pályafutásomat. Az SKSE újonnan alakuló csapatként járási bajnokságon tudott indulni. Az aranyérem megnyerése után másfél évet töltöttem katonaként Nagyorosziban, ahol a megyei első osztály harmadik helyezését értük el. Az SKSE időközben szintet lépve az NB III területi bajnokságában vett részt, ide érkeztem vissza, ezután több évet is eltöltöttem ugyanezen csapattal, ahol a legjobb eredmény egy második és egy harmadik helyezés volt. Nagy csalódásként érte meg a csapat, hogy nem jutottunk fel az NB II-es osztályába.

– Kis időre egy másik salgótarjáni klubhoz igazolt, majd hamarosan Szécsény felé vette az irányt.

– Ezután fél évig a Síküveggyár NB II-es csapatában játszottam. Nem éreztem jól magam és visszatértem régi társaimhoz a “Dolinkába”. Az Acélgyár megszűnése után a csapat elgyengült és szétszóródott, én a Szécsény VSE-ben folytattam, azzal a tervvel, hogy egy év alatt feljutunk a harmadosztályba. A cél teljesült, két évig játszottam ebben a csapatban.

– Ebben az időszakban játszotta le karrierje legemlékezetesebb meccsét. A magyar foci történelmében talán 1-2 embernek adatott meg, hogy négy gólt lőtt a Fradinak tétmérkőzésen. Önnek sikerült.

– Akkoriban lehetséges volt egyszeri igazolással másik csapatban játszani, így hívott vissza Horváth Gyula egy Magyar Kupa-mérkőzésre, ahol az SKSE a Ferencvárost fogadta. Pályafutásom legemlékezetesebb mérkőzése alatt sikerült négy gólt rúgnom, annak a Fradinak, aki abban az évben a Bajnokok Ligája csoportkörébe került. Természetesen ez volt pályafutásom legfontosabb és legemlékezetesebb meccse. Veszítettünk, de örök emlék marad. Nagyon sajnálom, hogy édesapám korai halála miatt nem lehetett a meccsen, fanatikus Újpest-szurkolóként a világ legboldogabb embere lett volna abban a kilencven percben. 

– Később még egy darabig rúgta a bőrt, mígnem elég fiatalon abbahagyta.

– Karancskeszi következett, szintén azzal a céllal, hogy harmadosztályba kerüljön a csapat. Ez nem sikerült, második helyezést értünk el. Pályafutásom befejezésére az SKSE csapatában került sor, ahol egy térdszalag szakadás miatt abba kellett hagynom a labdarúgást harmincegy éves koromban. A sérülést követően már nem tudtam a korábbi teljesítményt produkálni, így a visszavonulás mellett döntöttem. Több évig még kispályán játszottam, majd hatodik térdműtétem után, orvosom tanácsára véglegesen szakítottam a futballal. 

– Visszatekintve, van önben hiányérzet, valamit másképpen csinálna?

– Gyermekkoromban lett volna lehetőségem Budapesten focizni, de túlságosan ragaszkodtam szülőfalumhoz és családomhoz, így a továbbfejlődés lehetősége jelentősen megtorpant. Szakképzett edzővel csak tizenkilenc éves koromban találkoztam. Utólag azt gondolom, hogy elvesztegetett volt ez az időszak. Ettől függetlenül nincs hiányérzetem, örömmel és elégedettséggel gondolok vissza teljes pályafutásomra. 

– Sosem fordult meg a fejében, hogy valamilyen tisztségben, akár edzőként maradjon a futballban?

– Támadó középpályás poszton játszottam, fontos volt számomra a játékban való aktív részvétel. Nem tudtam és tudnám magam a mai napig sem elképzelni a pálya szélén. 

– Követi még a szülővárosa labdarúgásával kapcsolatos eseményeket?

– 2008 őszén elköltöztünk a városból a családommal, nem követtem a jelenlegi csapatok teljesítményét, így nem tudok véleményt sem mondani. Egyedül az SKSE öregfiúk csapatával tartom rendszeresen a kapcsolatot. 

Next Post

Galcsik György lett őszi tippjátékunk győztese

Nem kis bravúrt végrehajtva, megvédte korábbi elsőségét az összesített nyertes. Akik nyomon követik weboldalunk közösségi fiókjának mindennapjait, tudhatják, a 2020-as őszi idényben is működött tippjátékunk. Összességében 184-en vettek részt aktuális vetélkedőnkben. Nemrégiben megnéztük, hogyan zárult a versenyünk. Nos, nem kis bravúrt végrehajtva, címvédés történt, az a Galcsik György zárt ugyanis […]
error: Content is protected !!