,,Vevők voltak a munkára a gyerekek”

Az országos kiemelt bajnokságban bronzérmes helyen telelő SBTC U14 vezetőedzője, Stark János szerint jó úton járnak fiataljai.

Eredményes első féléven van túl az országos kiemelt Közép-Keleti csoportban szereplő SBTC U14-es alakulata, a bajnokságuk eddig lepergő szakaszában kilenc győzelem mellett egy remit és három fiaskót elkönyvelő fiatalok eddigi szereplését illetően vezetőedzőjükkel, Stark Jánossal beszélgettünk.

– Mikor vette át a fiatalok irányítását?

– Nyáron nevezett ki az SBTC vezetősége az U14-es csapat vezetőedzői posztjára – kezdte Stark János. Előtte az U9-es korosztálynál voltam hasonló beosztásban. Az aktív játék mellett 1998 ótaedzősködöm, először felnőtteknél dolgoztam, majd 2005 óta az utánpótlásban is. Gyakorlatilag minden korosztály megfordult a kezem alatt.

– Hogy látja a mögöttünk hagyott őszt?

– Július közepén kezdtük el a közös munkát egy huszonöt fős kerettel. Tudtuk, hogy a gyerekeknek több fronton is helyt kell állnia, mert ez a korosztály adott játékost az U13-ba, az U14-be, a megyei serdülőbajnokságba, és még a Bozsik-tornákon is szerepeltünk. Az első hetekben ismerkedtünk a játékosokkal, felmértük, hol tartanak, kire milyen mértékben lehet számítani. Technikai, taktikai, tudások mellett figyelembe vettük felépítésüket, fizikai állapotukat is, és Kobka Viktor szakmai vezetőnkkel egyeztetve, eldöntöttük, ki melyik bajnokságban (volt, aki többen is) szerepeljen. Nagyon örültünk annak, hogy vevők voltak a munkára a gyerekek, szorgalmasan jártak edzésekre és akartak tanulni fejlődni. Ezek a srácok nagyon szeretnek focizni, nem okozott gondot, amikor egy egész hétvégét a labdarúgásra kellett szánniuk. Szüleik is partnerei voltak az egyesületnek, mindenben segítették munkánkat. Megérdemlik, és alig várják, hogy az új létesítményeinkben folytathassák a munkát.

– Minek lehet köszönhető az eddig bemutatott teljesítmény?

– Az elképzelésünk az volt, hogy a gyerekek a lehető legtöbbet foglalkozzanak a labdarúgással, váljék természetessé nekik, hogy edzésre járnak, akkor is, ha esik, ha fúj.  Ezt sikerült elérnünk. Mi a Diósgyőr által felépített és ellenőrzött szakmai periodizáció alapján végezzük munkánkat, figyelembe véve a gyerekek egyéniségét. Célunk egyértelműen az volt, hogy lehessen látni a fiúk fejlődését egyénileg és csapatszinten egyaránt. A bajnokságban konkrét helyezést nem tűztünk ki, a mérkőzéseken le tudtuk mérni, hogy éppen hol tartunk, mik a hibáink, egyénileg és csapatként miben kell javulnunk. Az őszi harmadik helyünk megmutatta, hogy jó úton járunk, és a gyerekeknek is egy visszajelzés, hogyha becsületesen elvégzik feladataikat, akkor sikereket érhetnek el. Voltak nehéz mérkőzéseink, többször hátrányból felállva sikerült a győzelmet megszerezni. Erre az a csapat képes, amely erős mentálisan és akaratban. Nagyon fontos volt, hogy a pályán egymást segítették a játékosok és a pályán kívül is összejárnak, barátok lettek.

– Mi a véleménye a mezőny színvonaláról?

– A bajnokságban közel azonos képességű csapatok vesznek részt, ez azért jó, mert senki ellen nem mehetünk biztosra, mérkőzésről-mérkőzésre komolyan kell készülni a srácoknak. Minden csapatnál látszik, hogy tervszerű munka folyik, és ez jó hatással van a színvonalra is.

– Általában hogy néz ki egy átlagos hét a csapatnál?

– Minden héten négy edzéssel készülünk, hétvégenként bajnoki mérkőzéseket játszunk. A játékosoknak heti két pihenő nap jár, a mérkőzés utáni nap és a csütörtök. Természetesen, a nyári és a téli felkészüléskor más típusú edzéseken vesznek részt a gyerekek, mint a bajnokság időszakában. Ciklusokban dolgozunk, ezek három hétig tartanak. Minden edzést úgy tervezünk, hogy a gyerekeknek állandó versenyhelyzetet teremtünk. A mai labdarúgásban a mérkőzéseken, kis területen, ellenfél nyomása alatt gyorsan kell dönteni és cselekedni. Erre tanítjuk mi is a játékosainkat. Az egyik ciklusban azt tanulják, hogy mi a teendő, ha az ellenfélnél van a labda, a másikban azt, hogyha nálunk van, mit kell csinálni, milyen mozgásokat kell végezni. A pályán mindig a játékos dönt, mi ezekben a döntésekben segítünk. A négy foglalkozáson felül (általában az edzések előtt) kis csoportokban mindenkinek tart egyéni képzést szakmai vezetőnk, kimondottan technikai és ügyességi feladatokkal.

– Néha gondol arra, hogy újra leülhetne egy felnőtt együttes kispadjára?

– A felnőtt kispad nem nagyon hiányzik, minden energiámat lekötik a gyerekek. A jelenlegi megyei felnőtt mezőny nem nagyon igényli a szakmát, a túlélés a cél. A vezetők, edzők azon dolgoznak, hogy hétvégén ki tudjanak állni csapataik. Nyilván, ezek összetett dolgok, sokszor a vezető sem tehet róla, hogy játékosaik nem jelennek meg a mérkőzéseken, tornákon. A megyei utánpótlás csapatok nem tudnak megfelelni a versenykiírásoknak, kevés a gyerek és egyre kevesebben szeretnének focizni.

– A megye egyes Mátraterenye színeiben rendeletlenül rúgja a bőrt. Mi a véleménye őszi szereplésükről?

– Mátraterenyén az elmúlt időszak nagyon jól sikerült, hiszen magabiztosan megnyertük a megyei másodosztályt, a megye egyben pedig újoncként is jól szerepelünk. Ez nem a véletlen műve, tudatos építkezés után sikerült ezeket elérni. A megyei második vonal indulásakor posztokra sikerült fiatal, feltörekvő játékosokat igazolni, ezzel párhuzamosan Serfőző Péter és Sípos István megerősítette az utánpótlást, létszámban növelte a Bozsikos-korosztályokat, akik a megyei első osztályban az utánpótlásunkat biztosítják. Gecse László polgármester és képviselőtestülete valamint Horváth Szabolcs támogató nagyon sokat segítettek abban, hogy ez a kis klub mintaszerű munkát végezve itt tart. Példaként szolgálhat minden kis település számára, hogy összefogással, akarattal mindez elérhető.

– A fiatalok jelenlegi helyezése ismeretében mit vár tavasszal?

– A tavaszi szezonban szeretnénk megtartani a dobogót, de elsősorban azt akarom elérni, hogy a gyerekek tovább fejlődjenek egyénileg és csapatszinten egyaránt. A bajnoki mérkőzéseken, tornákon hozzák ki magukból a maximumot, és akarjanak mérkőzésről-mérkőzésre jobbak lenni.

error: Content is protected !!