,,Ez egy újabb kihívás”

Az NB III-ba visszajutó BSE irányítását átvevő Nagy Tibor magabiztos tervekkel vetette bele magát a munkába régi-új csapata élén.

Mint tudvalévő, nemrégiben Nagy Tibor vette át a nógrádi megye egyben megszerzett aranyérme után a honi harmadik vonal mezőnyéhez egy szezon elteltével ismét csatlakozó Balassagyarmati VSE irányítását. Az Ipoly-parti klubhoz egy évtizedet követően visszatérő szakemberrel több téma kapcsán beszélgettünk.

– Egykor már irányította a BSE-t. Akkori távozásakor gondolta volna, hogy a későbbiekben még visszatérhet a klubhoz?

– Nem gondoltam volna – mondta Nagy Tibor. Akkor sajnos gazdasági problémák voltak az egyesületnél, később vissza is esett a csapat a megye egybe. Akkor nem hittem volna, hogy még fogok erre edzősködni, de örülök neki, mert ez egy újabb kihívás. Ugye, akkor is nagyon nehéz feladat volt, benn kellett tartani a csapatot az NB III-ban, ami az utolsó meccsen sikerült, majd volt egy olyan év, ahol ötödikek lettünk, tehát elég jót futottunk. Az első cél most is, hogy elkerüljük a kiesést, de a legfontosabb nekem, hogy minél több játékos több legyen, napról-napra többet tudjon erről a játékról, és úgy vélem, amennyiben fejlődnek, akkor biztos a bennmaradás! 

– Mi történt önnel a mögöttünk hagyott időszakban?

– Két és fél-három évvel ezelőtt fölkértek a kiesési gondokkal küszködő Vácnál, ahol aztán sikerült bennmaradni, és sikerült összeszedni egy olyan együttest, amivel azt mondom, ha még egy évet együtt tudtunk volna dolgozni, akkor az egyik bajnokesélyes társaság lett volna. Azért látszik, hogy nem hülye gyerekeket és rossz játékosokat szedtem össze, mert belőlük most hatan az NB I-ben futballoznak, ami nem egy rossz arány. Sajnos akkor valamilyen oknál fogva az egész szétesett, elmentek emberek, a mostani helyzet pedig még rosszabb. Ezt követően hoztam egy rossz döntést, amikor elvállaltam a Ceglédet. Úgy gondolom, tavaly decemberig semmi probléma nem volt a klubnál, úgy jöttünk fel a tizenharmadik-tizenötödik helyre, hogy tizenkét mérkőzés után négy pontja volt a csapatnak. Januárban viszont valami megtört, aminek sajnos tudom az okát, de ez nem tartozik a külső emberekre. Elég komoly problémák voltak, hatan-heten elmentek a kezdőből. Mélyrepülés volt a február, és ugye egy hónap tönkreteheti a többi öt-hat hónap munkáját. Ez történt a közelmúltban, jelen pillanatban pedig itt vagyok.

– Összességében hogyan fogadta a Balassagyarmat újbóli megkeresését?

– Örültem neki! Már tavalyelőtt is beszélgettünk róla, de akkor valamiért nem jött össze, másban gondolkodtak a vezetők és én is másfelé mentem, ugye ekkor voltam az NB II-es váci felnőttcsapatnál. Bár voltak lehetőségeim, ajánlataim máshonnan, még tárgyaltam is máshol, de végül a BSE nyert.

– Perpillanat mennyire ismeri a játékoskeretet?

– Kétszer láttam játszani a társaságot, direkt megnéztem a gárdát. Vannak tehetséges gyerekek, de az biztos, hogy meg kell erősíteni az állományt, viszont nem akarok csillivilli összegekért ilyen-olyan focistákat idehozni, hanem inkább fiatalokban gondolkodom, akikben látok a lehetőséget, és azt, hogy tud előre menni. Nagyon fontos lesz, hogy ez meglegyen. Én azt mondom, az NB III-ban a fegyelem a legfontosabb! Ha egy csapatnál megvan ez az erény, nagyon nehéz megverni.

 

– Nagy valószínűséggel a harmadik vonal Keleti-csoportjába kap besorolást az együttes. Mit tud erről a mezőnyről?

– Nagyjából ismerem ezt a bajnokságot. Tudom, ki, hol dolgozik. A Putnokot irányító Koszta Péter tizenöt éve ismerem. A Jászberény évek óta föl akar kerülni, de nem sikerült nekik, pedig ott aztán tényleg rengeteg pénzt tesznek bele a labdarúgásba. Most a Szolnok jutott föl, őket személyesen ismerem, de láttam játszani az ESMTK-t is, de ez egyébként rengeteg csapatról elmondható az előző időszakból. Nagyjából képben vagyok, tudom például, hogy Várhidi Péter lett az Ózd vezetőedzője. Összességében úgy gondolom, az együttesek hetven-nyolcvan százalékával tisztában vagyok. Nem tudhatjuk, melyik klub, kikkel erősít vagy milyen elképzeléseik lesznek, de csodák nincsenek.

– Miképpen fog kinézni a felkészülési időszak?

– Csütörtökön volt egy megbeszélésünk, illetve úgy volt, pénteken már mozgunk, de még vannak, akik nyaralnak, és munkahely miatt sem tudtak volna jönni, azt pedig nem akartam, hogy a fele jelen van, a másik része nem, így hétfőn kezdjük meg a munkát. Az első héten mindennap egy edzés lesz, aztán a következő héten kedden és csütörtökön már két foglalkozást tartunk, majd két olyan hét jön, amikor mindennap két tréningre kerül sor, aztán szépen visszaállunk a bajnoki edzésrendszerre. Még a játékosok nem tudják, de majd szembesülnek vele, hogy egy biztos, rengeteg munka lesz!

– A mostani állapotok szerint hány új arc csatlakozhat majd a társulathoz?

– Kilenc olyan játékos van, akikkel meg tudtunk egyezni az előző gárdából és biztosan marad. Vannak, akik úgy döntöttek, nem itt folytatják, vagy a munkahelyük miatt, vagy mert saját maguktól úgy gondolják, hogy nekik már erős lesz ez a bajnokság és inkább maradnának a megye egyben. Ez az ő döntésük. Akit sajnálnék, ha elveszítenénk, az Szatmári Patrik, ő nagyon kellene, és valahogy meg is győzöm, mert szükségünk lenne rá, egy intelligens, fegyelmezett emberről beszélünk, akinél meg is vannak az alapok. A fiatalokkal abban maradtunk, két-három hétig megnézem őket, ne az legyen, hogy az ifi után rögtön kidobjuk őket az utcára, és akiben látok potenciált, kicsit több melóval és beszélgetéssel lehet belőle jobb labdarúgó, nem engedjük el, hanem megpróbáljuk megtartani. Mellettük jön hat-hét játékos, de nem világsztárokról van szó, hanem általában fiatalokról. Nógrád megyéből is szeretnék hozni új embert, például Salgótarjánból, három-négy tehetséges srácot, mert ugyan úgy néz ki, szétesett volt csapatuk, nem szabad, hogy elveszítsük őket, meg kell őket keresni, aztán idehozni!

error: Content is protected !!