Újabb változatos kört zárt a nyugati megye három

Ujvári-négyessel nyert az Érsekvadkert II, megizzadva győzött a Kétbodony, szép skalpot szerzett a Tereske, fontos pontokat gyűjtött a Romhány, ismét örülhetett az Ősagárd, sima sikerrel javított a Felsőpetény, furcsa véget ért a meccs Erdőkürtön.

A mögöttünk hagyott hétvégén a tizedik kört hozták tető alá a nyugati megye háromban. Az aktuális meccseken az Érsekvadkert kettő Ujvári mesternégyesével intézte el a Hontot, a Kétbodony kissé megszenvedve gyűrte le a Keszeget, a Tereske legyőzte a korábban még veretlen Nézsát, a Romhány bevette Ipolyszögöt, az Ősagárd felülkerekedett a Legénden, a Felsőpetény helybenhagyta a Tolmácsot, az Erdőkürt és a Becske csatáját pedig a mérkőzés szünetében beszüntette a megijedt játékvezető. Nézzük meg a részleteket!

Megyei III. osztály, Nyugati-csoport, 10. forduló:

Érsekvadkert II-Hont 4-0 (0-0)

Vezette: Menczel J. (Nyerges K., Varga P.)

Érsekvadkert II: Barna – Pálfi, Szabó L. (Loksa, 70.), Varga V., Hustyava (Beluczki, 68.) – Fábián L. (Huzián, 74.), Pádár (Halai, 80.), Herczeg, Gubik (Pap, 56.) – Mácsik, Ujvári. Játékos-edző: Gubik Ákos.

Hont: Kassai – Ruzsa, Makrai, Bander, Kovács P. – Pásztor, Oláh J., Pál L., Vig – Lakatos, Vasas. Edző: Garazsi József.

Sárga lap: Oláh J.

Gól: Ujvári (65., 70., 76., 87.)

Jók: az egész csapat, ill. senki

Gubik Ákos: – Az első félidő kiegyenlített volt, több helyzetet dolgoztunk ki, de megint nem voltak pontosak a fránya utolsó passzok vagy elrontottuk a lehetőségeket. Nekik is volt egy nagyon szép fejesük egy szöglet után, de szerencsére bravúrosan védett a kapusunk. Még a második játékrész eleje is egál volt, a labdát azért mi birtokoltuk többet. Aztán volt nekik egy tényleg komoly ziccer, amikor kettő az egyben mentek a kapusunkra, de szerencsénk volt, mert a hálóőrünk hárított, a kipattanó pedig kapufa lett, majd ebből a támadásból szereztünk egy gólt. Ezt követően pedig jött a többi sorban. Sokkal masszívabb Honttal játszhattunk, mint amilyenek lehettek ők korábban, hozzá kell tennem, mindig mumusaink voltak a vendégek. Sajnos el kell mondani, nincsenek már csatáraink, Sipos Balázst és Medvik Ferencet elveszítettük a hátralévő őszi fordulókra, így komoly problémával küzdünk, ezért is nyúltunk hozzá a megye egyesekhez, hogy ezen a poszton meg tudjunk lenni.

Garazsi József: – Megint a saját töketlenségünk áldozatai lettünk! Ha valaki csak az eredményt látja, azt mondhatja, sima meccs volt… Először is, meg szeretném köszönni a szövetségnek, hogy lehetővé tette ezt a szombati focinapot, hogy a megye egyes ‘vadkerti játékosok ki tudják segíteni a megye hármas csapatot. Köszönöm szépen nekik! El kell dönteni, hogy a megye egyes játékosok fociznak a megye háromban vagy akik oda tartoznak! Ennek így semmi értelme! Mi telibe tizenegyen voltunk, csere nélkül, mondtam is a srácoknak, nyugodtan játsszon mindenki, nem lesz lecserélve. Ennek ellenére, az első félidő nagyon kiegyenlített volt, nekünk is és nekik is volt két-két ziccer, de mivel senki sem rúgta be, így maradt a null-null. A második félidőben húsz percig a tizenhatosunkig sem jutottak el a hazaiak! Ekkor történt a fordulópont, két játékosunk egyedül vezette az ellenfél kapusára a labdát, töketlenkedtek, a hálóőr kivédte, de még visszapattant elénk, a srác meg öt méterről rálőtte a felső lécre, ahonnan ismét visszajött a mezőnybe, a közben visszaérő egyetlen egy védőt pedig sikerült agyonrúgnunk! A kontrából aztán kaptunk egy gólt, a lövésnél eltörte az ellenfél csatára a labdát, a védőnk viszont kisegítette, beleért, így becsúszott a rövidbe. Ezt követően jött a szokásos recept, rúgtuk a szögletet, majd mi kaptuk a gólt belőle… Megint eljátszottuk! Ezután még voltak lehetőségeink, amiket elpuskáztunk. A végén már mindenki azt várta, hogy vége legyen, a ‘vadkertiek meg még berámoltak kettőt. Megdicsérem azért a fiúkat, mert hetven percig partiban voltunk velük. Majd a Tolmács ellen megpróbálunk javítani. Az őszből hátralévő mérkőzések a túlélésről szólnak, a tavaszra történő felkészülést fogják elősegíteni. Abban látom a legnagyobb hibát, hogy nem rúgjuk be a helyzeteket, ha pedig most is mi lőjük az első gólt, szerintem más a történet! Sajnos azonban, a fociban egy elvetélt dolog, ami “ha”-val kezdődik… A Felsőpetény elleni győzelmünket elbuktuk, mert az ellenfél megóvta a meccset, hamisan játszott nálunk egy gyerek, ezt el kell ismernünk, de vele voltunk tízen. Az viszont az érdekes, tudomásomra jutott, a felsőpetényieknél is volt hamis játékos! De ennek ellenére óvtak! Az ő helyükben, már csak elvből sem óvtam volna, ha hazai pályán kikapok az utolsó helyezett, tíz emberrel felálló Honttól… Inkább azt mondtam volna, húzzuk be fülünk-farkunk és menjünk tovább. Ez azonban már az ő dolguk. Ráadásul, még a szövetség is levont tőlünk egy pontot, így mínusz eggyel állunk, a béka segge alatt. Bízom benne, lesz még jobb is! Ha tavaszra össze tudunk állni, és jönni fognak, akik megígérték, merem állítani, jövőre nem sok csapat fog három ponttal távozni a honti katlanból! 


Kétbodony-Keszeg 3-1 (1-1)

Vezette: Makovinyi Z. (ifj. Szakal T.)

Kétbodony: Péter N. (Miklián, 46.) – Majoros, Filiczki, Kovács Róbert (Lichy, 88.), Szorcsik – Farkas, Németh (Tomis, 52.), Bartyik, Simon G. (Bencsik, 73.) – Rohácsi (Kovács G., 77.), Kutnyik. Edző: Baráth Péter.

Keszeg: Bujtár – Hugyecz, Bogdán, Murcsik (Gyetván A., 75.), Gyetván Z. – Terjék, Gyetván T., Prétor, Viczena (Kapoun, 46.) – Muszta, Miklián. Játékos-edző: Viczena Csaba.

Sárga lap: Rohácsi, ill. Bogdán

Gól: Kovács Róbert (27.), Kutnyik (56.), Rohácsi (59.), ill. Viczena (6.)

Jók: senki, ill. Prétor, Terjék

Baráth Péter: – A mérkőzés előtt megbeszéltük, figyeljünk oda, mert az előző két meccsünkre is azt hittük, könnyebb lesz, aztán viszont azok sem voltak nagyon egyszerűek. Az ellenfélnek megint sikerült gólt rúgni az első félidőben, majd szenvedve, nagy nehezen ikszre tudtuk hozni a játékrészt. A szünet után aztán kicsit összekapták magukat a fiúk, lőttünk két gyors gólt, onnantól kezdve pedig ismét ellaposodott a játék. Lehoztuk a találkozót, de nem fociztunk valami fényesen, hiába nyertünk, egyáltalán nem voltam elragadtatva a teljesítményünkkel. Az eredmények viszont úgy alakultak, hogy előrébb vagyunk céljainkat illetően. Az ellenfélnek gratulálok lelkes futballjukért és további sok sikert kívánok! Nagyon szeretném, ha a Nézsa elleni meccsre összeszednék magukat a srácok.

Viczena Csaba: – Mint ígértem, nem adtuk könnyen magunkat. A vezetést megszerezve, jó játékkal, hatvan percen keresztül tudtuk tartani magunkat. Sajnos megint kevesen voltunk, így nem tudtunk kellően frissíteni, ezért a hazai csapat megérdemelten nyert. Gratulálok a csapatomnak a jó játékért, sok helyzetet kidolgozva nehezítettük meg az első helyezett győzelmét.


Tereske-Nézsa 2-0 (1-0)

Vezette: Urbán V. (Kiss T., Bangó R.)

Tereske: Molnár P. – Sinkó, Ocsenász, Jakubecz (Kosik Zs., 78.), Vas – Kiss G. (Orsós, 88.), Szabó G., Majer, Dóbiás P. (Oláh L., 84.) – Melo (Fehér, 67.), Gáspár Zs. (Virág, 89.). Edző: Kiss Balázs.

Nézsa: Maring – Lestyán Bence, Nyáry (Urbán Zs., 77.), Fritz, Lestyán Balázs (Rapavi, 46.) – Kovács L., Povazsán, Bach, Kohlács – Heintz, Molnár M. Játékos-edző: Rapavi Péter.

Sárga lap: Ocsenász, Jakubecz, ill. Molnár M.

Gól: Szabó G. (41.), Gáspár Zs. (67.)

Jók: az egész csapat, ill. Povazsán, Bach, Lestyán Bence

Kiss Balázs: – Jó játékvezetés mellett, mondhatni, a legjobb mérkőzésünket játszottuk idén. Egyénileg nem lehet senkit sem kiemelni, mindenki csapatként tette a dolgát. Megérdemelten nyertünk, elérkezett a Nézsának az a pont, ahol bukott. Biztos, Sági Dominiknek is köszönhető ez a győzelem, aki velünk volt a pályán. Ezt a sikert neki ajánljuk fel! Kicsit durva meccs volt, de a vendégektől ketten-hárman biztos járnak a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, mert egy mérkőzésen nem csak állandóan sikítozni és kiabálni kell, mint a kislányoknak, hanem focizni! Emellett, a játékosoknak nem a kispadnak kellene kifelé beszélni és köpködni szemtelen módon, ahol az edzők és a cserék állnak, hanem benn a pályán kellene ezt a párharcot megvívniuk! További sok sikert az ellenfélnek.

Rapavi Péter: – Végre ezen is túlestünk. Megvan az első vereség, de a csapat nagyon jól viselte. Számomra hihetetlen is. Az első félidőben partnerei voltunk a hazaiaknak, de a másodikban szétestünk. Ez van. Se olcsóbb, se drágább nem lett ezáltal a kenyér. Kemény meccs volt, ahogy ezt vártam is. Számomra a hazai kispad beszólásai kicsi durvák voltak. Konkrétan biztatták a játékosokat, hogy akár durva szabálytalanság árán is, de állítsanak meg minket. Ez viszont nem osztott, nem szorzott,megérdemelten nyertek. Gratulálok Geri szép góljához, igazából az döntötte el a meccset! További sok sikert a Tereskének!

Ipolyszög-Romhány 1-4 (1-2)

Vezette: Bakos T. (Szűcs M., Borkó B.)

Ipolyszög: Tóth J. – Sági, id. Trepinszki Sz., Keresztes, Gyurcsán – Zagyi, Babcsán, Kovács I. (Maglódi, 60.), Bognár – Muladi, ifj. Trepinszki Sz. (Szilágyi, 66.). Játékos-edző: Takács Gergely.

Romhány: Bulejka – Péter K., Majer, Hornyák, Pribelszki – Berta Marcell, Kohári, Hegedűs (Faludi, 55.), Farkas – Mudroncsik (Tóth F., 55.), Varga R. (Berta Máté, 46.). Játékos-edző: Seres István.

Sárga lap: Bognár, ill. Varga R., Farkas, Majer

Gól: ifj. Trepinszki Sz. (17.), ill. Hegedűs (5.), Varga R. (12.), Mudroncsik (55.), Berta Marcell (68.)

Jók: Muladi, Sági, ill. Kohári, Majer, Berta Marcell, Farkas

Takács Gergely: – Már a hét elején tudtuk, hogy négy meghatározó játékosunk hiányozni fog. Ennek tudatában nem volt meglepő ,hogy a vendégek pár perc elteltével kétgólos előnyre tettek szert. Ezután szépítettünk és az egyenlítésre is megvolt a sanszunk, de sajnos kihagytuk a büntetőt! A második játékrészben már az történt, amit a romhányiak akartak. Jó és határozott játékvezetés mellett, gyenge színvonalú mérkőzésen, megérdemelt vendéggyőzelem született.

Seres István: – Ismét idegenben meccseltünk. Próbáltunk felkészülni rendesen. Azt gondolom, sikerült is, igaz, indulás előtt akadt gondunk, de megoldottuk. Gyorsan bekezdtünk az elején és szűk negyedórán belül már kettő-null volt. Itt megtorpantunk és visszahoztuk a hazaiakat a mérkőzésbe. Beszedtünk egy buta gólt. Sőt ajándékba még egy tizenegyest is kaptak. Ezt a kapusunk bravúrral védte! Ez újabb lökést adott. Innét már nem volt megállás. A második félidőben frissítés után fokoztuk az iramot, amivel a hazaiak nem tudtak lépést tartani. Lőttünk még két gólt, de sok lehetőséget elpuskáztunk. Nehéz talajon, nagy akarással, megérdemelt győzelmet arattunk egy passzos focit játszó csapat ellen.


Ősagárd-Legénd 3-1 (1-0)

Vezette: Berta I. (Bacsa Gy.)

Ősagárd: Kapuszta – Kraft, Leányvári, Hauzman, Holecz – Kuska, Tóth Zs., Balogh, Janecska – Farkas, Barnoki. Edző: Gyuricza Zoltán.

Legénd: Farkas – Mizera, Durucz, Koczkár, Virág – Fazekas, Tóth J., Molnár, Füle – Néma, Franyó. Edző: Bujnyik János.

Sárga lap: Kapuszta

Gól: Tóth Zs. (28., 78.), Farkas (66.), ill. Franyó (55.)

Jók: Tóth Zs. (a mezőny legjobbja), az egész csapat, ill. az egész csapat

Gyuricza Zoltán: Épphogy meglettünk tizenegyen a meccsre, többen is kisebb sérüléssel vállalták a játékot. Úgy láttam, a vendégek is hasonló cipőben voltak. mindkét csapat támadólag lépett fel, ez mindkét oldalon több helyzetet eredményezett. Ebből pontosabb játékunk, hatékonyabb helyzetkihasználásunk és jobb kapusteljesítményünk révén mi jöttünk ki jobban. A játékvezetőnek nem volt nehéz dolga, sportszerű meccs volt. A sérülteknek jobbulást kívánok mindkét oldalon!

Bujnyik János: – Szokásunkhoz híven, kihagytuk a tizenegyest, körberúgtuk a kaput, de kikaptunk. Nem lehet mondani, hogy ekkora különbség volt a két csapat között. Olyan ember rúgott nekünk két gólt, aki nem is szokott játszani a bajnokságban… Most sajnos ilyen sorozatban vagyunk. Ez viszont egyszer meg fog szakadni, már csak arra várunk, ez mikor történik meg. A jelenlévő játékosaim azt mondták, a megjelentekből nem lehetett volna jobban összeállítani a csapatot. Nem jön ki a lépés. Ennél jobban már nem húztak minket a balsors! Nincs semmi szerencsénk, a felső lécről a kapufára és még onnan is kifelé pattan a labda! Pedig most olyan állományom van, akikkel voltam harmadik, most viszont mély katlanban vagyunk. Sajnos megint voltak hiányzók. Az egyik játékosom, Filip László, böllér. Elkezdődtek a disznóvágások. Nem tudom őt behúzni vasárnaponként focizni. Nem rég az egyik vasárnap elment disznót ölni. És hová? A söprögető sráchoz… Természetesen, akkor ő sem jött! Múlt héten szerdán volt disznót ölni, amikor meg húzták ki a disznót az ólból, megrántotta a derekát, emiatt pedig most vasárnap nem tudott jönni! Mit lehet erre mondani?! Az ideg szétvetett! Egy magasabb osztályokat megjárt, befejező csatárról van szó, de hetek óta nem tud játszani. Aztán egy másik emberem temetést ment intézni, nem mondhattam, neki, hogy “de apukám, háromkor meccs van Ősagárdon…” A negyedik emberem pedig elsuhant Hajdúszoboszlóra a hétvégére. Neki sem mondhattam, hogy “légy szíves gurulj már haza, mert meccset játszunk…” Megye hármas szintén négy-öt ember hiánya nagyon sokat jelent. Egymás után két mérkőzésen nem tudunk ugyanúgy fölállni! Mindig hiányzik valaki vagy valakinek van valamilyen problémája. Pedig nekem is van családom, egy élelmiszerboltom, egy vendéglátó egységem, mégis tudom úgy csinálni a dolgaimat, hogy a vasárnap délután szabad legyen. De nem csak nálunk vannak gondok, az Ősagárdtól szombaton este fél tízkor hívtak fel, nem biztos, hogy lesz meccs, mert lehet, csak kilencen lennének. Aztán összeszedtek tizenegy embert és kikaptunk… A korábban egy osztállyal följebb játszó Borsosberény megszűnt, de Becskén is vannak problémák vagy Keszegen. Hogy fokozódjon az élvezetünk, volt három pontunk, de azt is levonták, mert a Borsosberény visszalépett… Ennél jobban már senki és semmi nem tudna sújtani. Lesz ez még jobb is, ha nem idén, a következő félszezonban biztosan! Nem tagadom, a Dunakeszi U19-től már hárman bejelentkeztek a következő idényre. Lesznek átigazolásaink.


Felsőpetény-Tolmács 6-1 (4-0)

Vezette: Makovinyi R. (Szemesi Zs., Babcsán Zs.)

Felsőpetény: Piszár – Tóth P., Rodák L., Karacs, Kocsis (Rendi, 82.) – Sulyán (Benyusovics, 77.), Rodák T., Hugyecz, Hriagyel (Csadó, 46.), – Albert I. (Szalai, 67.), Pogácsás. Edző: Laczkovszki Zsolt.

Tolmács: Gyuricza P. – Gyuricza A., Havay B., Havay Z., Gyuricza G. – Hekli, Garai, Kovács T. (Ujlaczki, 67.), Maglódi – Kiss R. (Szunyog, 77.), Pintér. Játékos-edző: Havay Zoltán.

Gól: Hugyecz (7.), Kocsis (14.), Albert I. (27.), Sulyán (39.), Rodák (86.), Csadó (90.), ill. Havay Z. (71.)

Jók: Karacs, Hriagyel, Albert I., Hugyecz, Kocsis, Sulyán, ill. senki

Laczkovszki Zsolt: – Jót tett nekünk a Hont elleni pofon! Minden játékosunk fegyelmezetten, higgadtan játszotta azt, amit kértem tőlük, aminek meg is lett az eredménye! Nagy nyomás alá helyeztük a Tolmács csapatát az első félidőben, szépen felépítettük a támadásainkat, sorra alakítottuk ki a helyzeteket. Mindet nem sikerült kihasználnunk, de négyet gólra váltottunk, így vártuk a második játékrészt! Úgy éreztem, kicsit ráültünk az eredményre a második félidő első negyedórájában, a Tolmács próbálkozott is, és egy jogos büntetőrúgáshoz jutott, amit értékesített. A gól után ismét mi domináltunk, újra támadásba lendültünk, sajnos több százszázalékos ziccert kihagytunk, de két szép találatot még tudtunk szerezni. Fejben és játékban is visszatértünk a helyes útra! A játékvezetés nagyon jó volt! További sok sikert a Tolmácsnak. Mi már a következő mérkőzésre készülünk! Hajrá ‘Petény!

Havay Zoltán: Kiváló játékvezetés mellett zajlott le a mérkőzés. Sajnos nehezen mászunk ki a gödörből, nincs szerencsénk. Jól játszott a hazai csapat, jó küzdelem volt. Szerintem ennyi különbség nem volt a két csapat között, de sajnálatos módon így alakult. További sok sikert a Felsőpetény csapatának! Hajrá Tolmács!


Erdőkürt-Becske 1-0-nál a játékvezető beszüntette a mérkőzést a szünetben

Vezette: Körmöczi Á.

Erdőkürt: Moór – Kovács Dániel, Urbán Cs., Koncz, Czeba – Bakos, Fazekas, Balla, Oláh T. – Somkúti, Kovács Dominik. Játékos-edző: Hegedűs Gábor.

Becske: Földvári – Tamaskovics, Hári, Bóta, János D. – Turi, Proksza, Molnár J., Takács J. – Kosik, Mikus. Megbízott játékos-edző: Bóta Gábor.

Sárga lap: Urbán Cs., Koncz, ill. Tamaskovics

Piros lap: Kosik, Bóta (mindketten a 40. percben, Becske)

Gól: Balla (30.)

Hegedűs Gábor: –  Sajnálatos módon, az első félidő után félbeszakadt a mérkőzés, amely szerintem nem volt indokolt, a kiállítások ellenére sem. A két csapat jó pár játékosa baráti kapcsolatot ápol egymással. Tudtuk, hogy kemény meccsre számíthatunk, ismerjük egymás játékát. Ennek megfelelően, nagy iramú, kemény összecsapások jellemezték a találkozót. Voltak elkésett belépők, szabálytalanságok mindkét oldalon, amelyeket a játékvezető sárga lappal vagy szabadrúgással büntetett. Így volt a kiállítások előtt is, a becskei játékos előbb a labdát érte el, és utána a játékost, igaz, hátulról érkezett. Sérelmezték a döntést, aminek a vége kiállítás lett és ez hozta maga után a második piros lapot. A második kiállított játékos fenyegetőzött, ezt követően lefújta a mérkőzést a játékvezető. Biztos, hogy nem lett volna semmi probléma, a rendezők és a saját csapattársai sem engedték volna. Sajnálom, hogy így ért véget a találkozó, végig szerettük volna játszani a mérkőzést teljes létszámmal. A meccsen megérdemelten vezettünk egy-nullra, több helyzetünk volt. A Becskének további sok sikert!

Bóta Gábor: – Ott kezdeném, mi elkezdtük volna a második félidőt, csodálkoztunk is, hogy a játékvezető lefújta a mérkőzést! Már amikor megérkeztünk a pályára, egyik játékosunkat, Proksza Attilát akkor fenyegetés érte, az egyik hazai játékos kiabált neki, hogy kapni fog és agyon lesz rugdosva. Ez meg is történt, megrúgták őt, a labda pedig ott sem volt. Az esetnél a játékvezető adott egy sárga lapot az ellenfélnek. Folyamatosan támadtunk, nekünk volt több helyzetünk. Aztán egy szituációnál az utolsó emberük szándékosan beleütött kézzel a labdába, amit ha nem tesz meg, csatárunk egy az egyben mehetett volna a kapusra. Az ítélet sárga lap lett, pedig amennyire ismerem a szabályokat, ki kellett volna állítani az elkövetőt. A játékvezető nem volt egy határozott jellem…  Nagyon érződött, hogy partner a hazaiaknak, lehet, tartott tőlük. Ezt követően kaptunk egy véleményünk szerint lesgólt. Nekünk folyamatosan befújta a leseket, nekik nem, az erdőkürtiek végig szidták őt, kiabáltak vele, de a bíró nem csinált semmit. Mi a meccs közben nem szidtuk! Aztán volt egy szabályos szerelésünk, amit lefújt, mert szabálytalannak látta. Ekkor odamentem, szóltam neki, szedje már össze magát, legyen már kicsit határozottabb, fújjon le mindent, akkor is, ha ellenünk szabálytalankodnak.

Mondtam neki, ennek így nem lesz jó vége, majd kaptam egy sárga lapot. Megkérdeztem, miért kaptam, majd mondtam, ne szórakozzon, focizni jöttünk, aztán kiállított. Meg lehet nézni, harminc év alatt hányszor kaptam piros lapot, szerintem ez volt a második alkalom. Erre Kosik János szólt neki, mit csinál. Erre ő is kapott egy sárgát, majd picit meglökte a bírót. Azt mondom, ha ekkor lefújja a meccset, oké! De csak felmutatta neki még egyszer a sárgát, majd utána a pirosat. Ekkor egy kis hangoskodást követően ketten lementünk a pályáról, majd az öltözőnél várakoztunk, mert kulcs nélkül nem tudtunk bemenni. Közben jött a szünet. A spori kapott a hazaiaktól vizet, Kosik pedig ötven méterről kiabált neki, “igyál csak vizet, ez az utolsó!” Ekkor fogta magát a bíró és lefújta a mérkőzést… Mindezt úgy, hogy kilenc emberrel is folytattuk volna! Érezni lehetett, hogy lett volna esélyünk. Sőt, szerintem még kettővel kevesebben is nyertünk volna. Nagyon csodálkoztunk hogy beszüntette a mérkőzést. Ha a szurkolók kiabálnak, akkor is lefújta volna? Legalább négy rendezővel volt körbevéve. Kíváncsi vagyok, mi lesz a folytatás! Mivel nem verekedés miatt szakadt félbe a találkozó, szerintem úgy lenne korrekt, ha újrajátszanánk! Nem tudjuk, miért fújta le a meccset! Mi nem fogjuk ezt a három pontot annyiban hagyni, kiállunk az igazunkért! A meccsről készült videó felvétel is, ameddig csak lehet, tovább visszük majd ezt az ügyet!


Szabadnap: Patak.

A bajnokság aktuális állása:

error: Content is protected !!