Kisebb balhés jelenet követte a Ludányhalászi-Ipolytarnóc meccset

A szomszédvári rangadó lefújása után az asszisztenssel keveredett összetűzésbe a hazaiak egyik játékosa.

Az elmúlt hétvégén a szezon eddigi részében igen jól szereplő Ludányhalászi szomszédvári rangadó keretein belül fogadta az Ipolytarnócot. A keleti megye három tizedik körében sorra kerülő találkozón végül öt-nullás sikert könyvelhettek el a hibátlanul éllovas vendégek, a meccs legérdekesebb jelenetsora azonban a mérkőzést követően pergett le, amikor is a hazaiak egyik játékosa alaposan felbőszült állapotban szerette volna kérdőre vonni az egyes számú asszisztenst. Az eseményről videó felvétel is készült, amit az alábbiakban tekinthetnek meg az érdeklődők, majd lentebb a főszereplők gondolatai is olvashatóak. A maga nemében történelminek is nevezhető történésnek lehetünk szemtanúi, hiszen gyakorlatilag szökőévente forduló elő, hogy egy játékvezető nyilatkozik, most viszont ez történt! Lássuk a részleteket!

Havaj Krisztián, a Ludányhalászi játékosa: – Úgy kezdődött, hogy a balhátvédünk, Demus Zoltán már a harmadik rúgást kapta a lábára, de a fél méterre álló partjelző nem jelzett semmit, aztán meg, amikor a ‘tarnóci srácot rúgták meg, azonnal emelte a zászlaját… Aztán Zoli megjegyezte neki, ezt nem kellett volna beinteni, segíteni a bírónak?! Ekkor pontosan nem hallottam, hogy mit, de az asszisztens odaszólt a játékostársamnak, aztán csak arra lettem figyelmes, hogy Zoli rászólt, miért beszél úgy. Ezután oda mentem hozzá, és megkérdeztem mire való ez, hogy beszélhet így egy játékossal. Nekem már nem mondott semmit, de a legidegesítőbb az volt, hogy beleröhögött a fejembe! Azért lettem nagyon mérges, mert másfél éve a semmiért kaptam eltiltást! Ők pedig eljönnek minden hétvégén és azt csinálnak, amit akarnak? Nem ez volt az első és a második alkalom, betelt a pohár! Hirtelen felindulás volt, így utólag visszagondolva, sajnálom is a dolgot, hogy így bepörögtem, nem kellett volna! Azért, ha az ember futballozik kilencven percet, utána benne lesznek az indulatok. Mi nagyon szigorúan vagyunk büntetve, ha valamit csinálunk, fölöttük viszont elsiklik minden, elmennek, aztán jövő héten már máshol vezetnek. A játékosnak nincs szava! Amikor kaptam a büntetést, nem szólhattam egy szót sem… Pedig olyanok is be voltak írva a jegyzőkönyvbe, amiket ki sem ejtettem a számon! Ennek ellenére, tisztességesen letöltöttem az időt, amit kiszabtak. Piros lapot nem kaptam azóta, sárgát is csak egyet, korrektül, normálisan próbálok meg játszani, csak a futballal foglalkozok, de így nem lehet! Szerintem most a helyemben mindenki így lett volna ezzel, amikor egy méterről beleröhögnek az ember pofájába, nem azt mondja például, hogy jól van uram, menjen arrébb… Az már teljesen más lett volna! Minél több ellenőrt kellene kiküldeni, hogy lássák, mit csinálnak! Az első két gól, amit kaptunk, les volt, mindjárt az elején pedig nem kaptunk meg egy tizenegyest, pedig még az elkövető is kinevette a bírót… Persze, mi nem őket akartuk megverni, de azért fájó, hogy belenyúltak és még a partjelző magyarázott. Az öt-nullt túlzónak tartom, ezt nem érdemeltük meg, ha mondjuk kettővel nyernek, azt mondom, rendben van!

Torják Gábor Erik, a mérkőzés egyes számú asszisztense: – A mérkőzésén két hazai védő játékos többször is szóvá tette, hogy miért nem intem, ha les történt vagy esetleg miért emelem fel későn a zászlót. Nyilván nincsenek tisztában néhány szabállyal. Mikor lefújás előtt hevesebben reklamáltak nekem, szóltam nekik, hogy fejezzék be, nyugodjanak meg. Ők nyilván annál jobban mondták a magukét. A lefújást követően az egyikük mondta nekem, hogy szégyelljem el magam, mire válaszoltam, hogy te is. Ezt meghallva, a csapattársa nekem akart jönni és folytatta tovább a mondandóját. Amire én csak mosolyogtam. Csapattársai nagy nehezen lefogták őt. A mérkőzés után be szeretett volna hozzám jönni az öltözőbe, hogy megbeszéljük a történteket. Ezt a rendezők nem engedték neki. Szombaton játékosként tapasztalhattam, hogy milyen, a kállói labdarúgásnak nem nevezhető valami. Vasárnap pedig egy osztállyal lejjebb élvezhettem ugyanezt, mint partjelző. Egyes csapatok, amiket megengednek maguknak, az nevetséges. A színvonal pedig szezonról-szezonra siralmasabb.

error: Content is protected !!