Idő előtt ért véget a Bátonyterenye-Kálló bajnoki

A vendégek a mérkőzés 42. percében nemes egyszerűséggel levonultak a pályáról.

Ezen a hétvégén a kilencedik fordulóban érdekeltek a keleti megye kettő különféle csapatai. Szombaton három ütközetet rendeztek, többek között az éllovas Bátonyterenye az ötödik helyezett Kállót fogadta. Az már a kezdősípszó előtt is sejthető volt, érdekes csörte alakulhat ki a résztvevők között, a várakozások pedig beigazolódtak, sajnos azonban nem a foci szépségei kerültek középpontba.

Kiegyenlített mederben indult a meccs, majd a házigazdák fokozatosan átvették az irányítást, az első negyedórát átlépvén pedig tizenegyesből megszerezték a vezetést. Megszerzett előnye után még inkább kedvet kapott Forgó Pétet alakulata, hamarosan pedig jött a második találat is. Ezt követően még inkább főhetett a látogatók feje, mert játékos-edzőjüket reklamálásért kiállította a bíró. Hamarosan bevitték a harmadik majd negyedik döfést a ‘bátonyiak, és ugyan ellenfelük szépítettek, villámgyorsan válaszoltak az öt-egyes fórba kerülő vendéglátók.

Ezután a játékvezetőre igen csak mérges kállóiak úgy határoztak, nekik ennyi elég volt, nekivetkőztek és nemes egyszerűséggel levonultak a pályáról. Öt perc várakozás után a sípmester nem tehetett mást, beszüntette a találkozót. A nem mindennapi események kapcsán megszólaltattuk a gárdák szakvezetőit, akiknek a véleményei a mérkőzéssel kapcsolatos formális tudnivalók alatt láthatóak.

Megyei II. osztály, Keleti-csoport, 9. forduló:

Bátonyterenye-Kálló 5-1-nél félbeszakadt a 42. percben, mert a vendégek a játékvezető miatt levonultak a pályáról

Vezette: Gordos Á. (Kurinka B., Gordos Á. M.)

Bátonyterenye: Handó – Gyura, Jenei, Kiss B., Vanó (Kovács J., 7.) – Kovács D., id. Orosz, Hadusovszki, Nagy N. – Farkas, Lőrincz. Vezetőedző: Forgó Péter.

Kálló: Tasnádi – Maka, Horváth L., Horváth A., Zimmerman – Lakatos A., Makó J., Széchy, Hajdu – Makó K., Rácz S. Játékos-edző: Horváth László.

Sárga lap: Horváth A., Maka

Piros lap: Horváth L. (26., Kálló)

Gól: Gyura (16.), Jenei (20., 36.), id. Orosz (29.), Kovács J. (42.), ill. Rácz S. (39.)

Forgó Péter: – Nagyon sajnálom azokat a nagybátonyi szurkolókat, akik kilátogattak a meccsre! Ilyen szépszámú nézőközönség régen volt már itt mérkőzésen. Sajnos azonban olyan eseményeket kellett látniuk, amik futballpályára abszolút nem méltóak, az ellenfél úgy viselkedett, és olyan megnyilvánulásokat tett a találkozó 42. percéig, hogy a játékvezetőnek le kellett fújnia a meccset. Azt gondolom, nemhogy focipályára, semmilyen emberi közösségbe nem való ez a viselkedés! Az ellenfélre nem nagyon szoktam soha semmilyen becsmérlő szavakat használni, de most azt kell, hogy mondjam ilyen viselkedéssel és hozzáállással a futballpálya közelébe sem szabadna menniük ezeknek a fiatal srácoknak! A Nógrád Megyei Igazgatóságnak nagyon át kell gondolni, mit lép ezzel a csapattal kapcsolatban. Kérem szépen az összes elnököt és vezetőedzőt, akiknek a klubjai a későbbiekben játszana ellenük, nagyon gondolják át, hogyan fognak ellenállni azoknak a fenyegetéseknek, amiket mi saját hazai pályánkon elszenvedtünk. A játékosaimnak gratulálok, minden szituációban sportemberi magatartásról tettek tanúbizonyságot. A játékvezetőt pedig rettenetesen sajnálom, semmilyen ítélet nem történt meg úgy, még ha jogos is volt, hogy az ellenfél játékosai, minősíthetetlen hangnemben ne szidták volna az édesanyját, valamelyik felmenőjét vagy éppen nem ütöttek volna meg vele szemben nyomdafestéket nem tűrő hangot.

Horváth László: – Sajnos egy olyan bírót fogtunk ki, aki szerintem minősíthetetlen! Szerdán fel fogom keresni az MLSZ-t és feljelentem! Meg fogom óvni a meccset! Aztán meglátom, erre mit lépnek a megyei vezetők! Ilyenkor miért nem küldenek ellenőrt? Semmivel nem voltak jobbak, mint mi! Egy bíró, hogy mondhat olyat az ellenfél játékosainak, hogy ne aggódjanak, semmi probléma, ezt a meccset mindenféleképpen behúzzák, csak ordítsanak és essenek el? Meg azt, hogy majd befújok öt-hat tizenegyest és kiszórok belőlük játékost, ne törődjetek vele? Minden egyes játékost személyesen ismert az ellenfélből. Megkérdeztem a sporit, miért kell így beszélni, ezzel fog eltelni a mérkőzés? Erre fel kinevetett! Ez a legbosszantóbb! Ezután fölrúgták az egyik hátvédünket, Horváth Arnoldot, és még ő kapott sárga lapot az ellenfél pedig szabadrúgást rúghatott. Mindezt úgy, hogy a bíró a másik térfélen volt háttal és nem láthatott semmit. Csak annyit hallott, hogy ordított egyet a gyerek, odaszaladt, megkérdezte, mi történt, az ellenfél játékosa pedig azt mondta, megrúgták, és a mi emberünk kapott lapot. Szóltam neki, mire való ezt csinálni. Erre azt felelte, ne magyarázzak! De mondtam neki, én vagyok a csapatkapitány, miért ne magyarázhatnék? Igaz, ekkor azt is mondtam neki, hogy baromarcú. Erre felém fordult és adott egy sárga lapot. Ezt követően az egyik hazai játékos mondta neki, miért sárgát adtál, ez piros lap! Visszafordult és felmutatta a pirosat. Azért, mert rászóltak! Nem sokkal később le is vonultunk a pályáról, mert így nem lehet focizni! Elegem van már abból, hogy állandóan egy-egy ilyen mérkőzésen bukunk el. Az a nagyobb baj, ez a bíró, egyszer eljátszotta már ezt ellenünk, ugyanezt csinálta a megye hármas Bajnokok Tornáján! Miután levonultunk, átöltöztünk, majd kimentünk a kocsikhoz, indultunk volna haza, erre meglepett minket négy kocsi rendőr. Állítólag mi verekedni meg szurkálgatni akartunk! Ilyenről szó sem volt!

error: Content is protected !!